Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A rendezés - Móg mindig az együttes mozgékonysága az első parancs

tiltották a Menetoszlop, balra! fellépését, mint ahogy betiltották 1931-ben az én Cattarói matrózo

k cimü darabomat is, a Nyugati Társulat nevü düsseldorfi szinészkollektiva előadásában. így hát technikailag nagyon mozgékonynak kellett lennünk, felkészülve minden eshetőségre. A legegyszerűbb kellékeket! Olyanokat, hogy szükség esetén a színészek szállítóeszköz nélkül is mozgathassák. A színpadot a lehe'tő leggyorsabban felépíteni és lebontani! Az egész, több mint egy óra időtartamú darabhoz nem vihettünk magunkkal több anyagot, mint egy tízperces villámjelenethez. A háttér egy raffia-függöny volt, azon óriási betűkkel x/ August Bebel ' mondasa: NEM LEHET EGYENLŐ A POLITIKA

I SZABADSÁG, HA GAZDASÁG

I TÉREN EGYENLŐTLENSÉG URALKODIK. Bebel: "Céljaink" Ez elevenébe talált annak a kérdésfeltevésnek, hogy vajon jogosult-e ma a "politikai sztrájk"; az üzenet az NSzP-beli elvtársak cimére szólt, s a feladó: tulajdon vezetőjük, Bebel. Az oldalkulisszákat két nagy plakát alkotta, rajtuk egy Lenin- és egy Bebel-idézet: "Vagy egy bátor, rettenthetetlen lépés - vagy pusztulás és éhhalál." Lenin beszéde 1919. január 6-án A másikon pedig: "Semmitérő és szánalmas az a munkásosztály, amely eltűri, hogy mint gazemberekkel bánjanak vele és nem mer szembeszegülni aanyargatóival." Bebel beszéde az 1905-ös jénai pártkongresszuson x/ ' August Bebel /1840-1913/ a német szociáldemokrácia egyik vezető alakja, Liebknechttel egyUtt az NSzP megalapítója; harcolt az opportunizmus és a reformizmus ellen, de élete utolsó éveiben centrista álláspontot foglalt el. - /A ford./ - 42 -