Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A proletár agitprop-Játék - Az öntevékeny munkásszínjátszás - Munkásszinjátszás 1914 előtt - "Szocialista hajnali ünnepek"

a Takácsokból,vagy Anzengruber Hegyedik parancsola

tából

3"^, legtöbbször azonban valamilyen műkedvelő színdarabot a lipcsei Jahn-kiadó rámságes konfekcióüzeméből, olyanokat, mint a Kereszt a fenyves mélyé

n avagy az Anna, a kalózok arája

. Még 1925-ben is résztvettem ilyen ünnepségeken, "pártonfölötti" szervezeteknél, pl. a munkás-tornászok körében. Ez a fajta munkás-kultura hiven tükrözte a háború előtti szocializmus nyárspolgári légkörét, 1914» augusztus 4-nek ismert külszinét, az 1891 utáni atmoszférát — az erfurti pártkongresszus után, amelynek programja hemzsegett a nagy szavaktól, de hiányzott belőle minden konkrét felvilágosítás az ut és a cél kapcsolatáról*

3^. Hogy az HSzPben e téren még 1933-ig is milyen kevés változás ment végbe, az kiderül az alábbiból: olyan nagy városban, amilyen Stuttgart, a SAJ /Szocialista Munkásifjuság/ szociáldemokrata . szinjátszócsoportjának képviselői a mi "Délnyugat" agitprop-társula

tunktól kértek jeleneteket, mert nekik egyszerűen "semmijük sem volt". ^Ludwig Anzengruber /1839-1875/ az osztrák népdrámának, a Volksstücknek legnagyobb alakja, Nestroy és Raimund eredményeinek összefoglalója es elmélyitője. A negyedik pprangapUjban /Das vierte Sebőt. 1877/ társadalmi, a később említett Kirchfeldi oa

pban /Der Pfarrer yon Kirchfeld

. 1870/ pedig egyházpolitikai kérdéseketfejteget nagy leleplező erővel. - /A ford./ XX

/^1914. augusztus 4-én szavazta meg az HSzP a hadihiteleket a parlamentben. Az NSzP 1891-es erfurti kongresszusán fogadták el az 1921-ig érvényben levő erfurti programmot, amely jelentős opportunista engedményeket tartalmazott; Engels élesen megbírálta. /A ford./ - 20 -