Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Jegyzetek

it elsősorban abban látta, hogy nem volt - a proletár tömegszervezetekre támaszkodó - átfogó közönségszervezete. Piscator a saját Proletár Színháza megállapítása és megnyitása közötti időt arra használta fel, hogy ilyen közönségszervezetet építsen ki. 23/ Az előadással kapcsolatos műsorlapon K. A. Haidfogel név szerepel. 24/ Vö. ezzel és a megnyitó előadás körülményeivel Wieland Herzfelde: "Oroszország napja - Az előjáték egyik fajtája" - Russlands Tag - Eine Art Vorspiel, a Neue Deutsche Litteratur 1927. é. 11. számában, p. 11. és "Nemcsak a könyveknek van történetük" - Nicht nur Büche haben ihre Geschichte, NDL 1958. é. /I. p. 155-56./. 25/ "Elvtársak és elvtársnők! Forradalmi érzésünk a forradalom lelke, az eljövendő osztálynélküli társadalom és a közösség kultúrájának lelke. A proletárszinház ezt az érzést akarja felébreszteni és ébrentartani. A szocialista müvészet-keltette élmények erősitik meg bennünk osztályunk történelmi küldetése felelősségének ós nagyságának tudatát". 26/ Lunacsarszkij, a Szovjetunió kulturális és népművelési népbiztosa irta 1919-ben: "A proletár művészet /a proletariátus - K. Pf./ lelkiélete organizációs folyamatának kifejezője". /"A munkásosztály kulturális feladatai", Berlin, 1919. p. 33./ Bogdanov a művészt "a nagy közönség eleven erőinek szervezője"-ként emlegeti /Vörös Zászló, 1921. február 24./. Mind az idézett megállapításokban, mind pedig a Proletár Szinház programjában felismerhető a forradalmi müvé- 205 -