Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A bábjátékok - A "Kölni Hännes’che"

bolond-törvényszék

/

Grosselfingen és Szegény Konrá

d /Remstal/ - eszköz rá, hogy virágnyelven szólhassanak és legálisan mondhassák el azt, ami illegális* A bábjátékok - A "Kölni Hännes'che" A proletariátus előtti agitprop-játékok egyik válfaja a bábjáték,a "Kasperle"-szinház

x^

# Egyik legismertebb terméke a Rajna mentén keletkezett Kölni Hannes*ch

e

, amelyet élő személyekkel is előadtak - de mindig a merev bábjáték formájában. A bábjáték is álaro, áloázás, hogy legálisan mondhassák ki azt, ami illegális. Jellemző tény, hogy ez a Kölni H&nnes'ch

e rögtön 1848 után keletkezett**^ - a legélesebb rendőri diktatúra és spicliuralom korszakában. Ez volt az az idő, amikor Kari Marxnak ki kellett vélnia a kölni Neue Rheinische Zeltung szerkesztőségéből. Talán paradoxnak hangzik, de a Kölni Hannes*ch

e

* ez a rajnai bábjáték, mint agitprop-játék már akkor átvette az élőujság fuikolóját. Látszólag pusztán a gyermekekhez szólt és külsőleg is a gyermekek nyelvén; de az ideológia korántsem volt gyermeki. Igaz, az ellenjátékosok, a hősnek - "Hannes 'ohének", azaz Hansnak - ellenfelel a játék kezdetén merőben gyermeki módra a krokodil, a boszorkány, a kaszás csontember voltak /ez utóbbi talán még a régi haláltáncok visszhangjaként/, de a főellenfél, aki a közjátékokon át A Kasperl vagy Kasperle a Hanswurst utóda, a bécsi népi komédia közkedvelt típusa, amely fénykorát a XVIII. században élte, elsosorban a bécsi Leopoldstaedter Theaterben, ahol a leghíresebb színpadi Kasperle, Johann Laroche működött* - /A ford./ Kölni HSnnes'ch

ét 1802-ben alkotta Kölnben Chrls= toph Winter, régi bábhpgyományok folytatásaképpen; ezután öltötte fel a Wolf által leirt jelleget. /A német szerkesztőség jegyzete/ - 15 -