Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Erwin Piscator tevékenysége a Volksbühnénél és a Nollendorfertheaterben

ba ós nem akar onnan eltávozni... A proletárnóző a legerősebb benyomásokkal hagyja el Plscator színházát!

1* összefoglalóan megállapítja, hogy "...az orosz forradalom történetét.. . elsőizben sikerült színpadon valóban megeleveníteni".

5

4/ Plscator harmadik rendezése a Nollendorfertheaterben Svejk a derék katona kalandja

i cimet viselte. 1928. január 24-én volt a bemutatója. Hasek regényét Gasbarra, Leo Lania és Bertolt Brecht dolgozta át. Előzőleg már Max Brod és Hana Reimann is dramatizálta a regényt, de munkájuk hasznavehetetlennek bizonyult. "Amit dramatizálásukban feltálaltak, az nem Hasek volt, hanem egy hamis komikumu tisztiszolga-bohózat, amelyben a 'komikus' hatások kedvéért... Hasek szatíráját teljesen elsikkasztották.«55/ Svejket - a szatirikus szerepet helyesen elemezve mint nagy szkeptikust ábrázolták, "aki fáradhatatlan,merev igenlésével a valóságban mindent tagad", Svejk "lelka legmélyén aszooiális elem és nem uj rendet akaró forradalmár", de személyisége elegendő ahhoz, "hogy minden tekintély, mint az egyház, az állam és a katonaság összedőljön előtte."

5

6/ A "Vörös Zászló" bírálata után Ítélve ez a tartalomra vonatkozó követelmény különösen a Georg Grossrajzolta szatirikus kisérőfilm következtében valósult meg. Plscator ezúttal is meglepte közönségét egy szenzációs színpadtechnikai megoldással,a futószalaggal. Kót egymás mögött elhelyezett, balról jobbra mozgó futószalagon jártak be és ki a szinpadon a színészek, a kellékek stb., katonák meneteltek rajta stb. A futószalag megoldotta a színpadi cselekmény megszakítás nélküli folyamatának problémáját és tökéletesen megfelelt a regényátdolgozás epizódikus-anekdótikus jellegének. Max Pallenberg - színháztörténeti eseménnyé vált kiemelkedő Svejk alakítására e munka keretein belül sajnos nem térhetünk ki. - 139 -