Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
Erwin Piscator tevékenysége a Volksbühnénél és a Nollendorfertheaterben
A három ismertetett előadással felsoroltuk a politikailag legjelentősebb Piscator-rendezéseket. Ezek után a Piscator-szinpad vesztett politikai egyértelműségéből és erejéből. Franz Jung Honvág y cimü drámájának 1928. január 8-i studió-előadása már éles bírálatra adott alkalmat a "Vörös Zászló"-nak. "Lumpenproletár szentimentális csínálmánynak"-^/ nevezte a színdarabot és megbirálta azt á hamis türelmet, amely a szinház együttesében uralkodott s amely megengedte, hogy erre a színdarabra essék a választás. Piscator maga is irja, hogy a dráma idegen marad számára, de személyes kötelességének tartotta, hogy bemutassa Pranz Jung színdarabját, hiszen A kanako k már 1921-ben bemutatásra került Piscator Proletár Színházában és azóta laza, de állandó kaposolatban álltak.Ez a legnagyobb mértékben opportunista magatartás volt. A Konjunktur a 1928. április 28-i bemutatása, amelyet ismét maga Erwin Piscator tűzött műsorra, a hanyatlás további, szemmellátható jele volt. Leo Lania Konjunktúr ája "gazdasági komédia", az imperialista hatalmaknak egy olajforrásért folyó gazdasági, politikai, majd végül katonai harcát tárgyalja. A "Vörös Zászló" megdicsérte ugyan az előadás első részének elevenségét és a színpadi cselekmény magával ragadó folyamatát, de megbirálta a szerzőt és a rendezőt, mert a szatíra eszközeit ennél a témánál helytelenül alkalmazták. "Lehet gúnyolódni... amig az ember a proletariátus legfontosabb kérdéseit nem érinti. A munkásosztály komol y harcát azonban komolyan is kell ábrázolni".59/ Ebben az esetben, hangzik tovább a kritika, a szatíra is "operettszagu" volt és ettől gyengébb lett. A "Világszinpad" /Vfeltbühne/ bírálata hasonlóan hangzik: "Curt Bois... mindig tréfás,de kedvesen veszélytelen komikumával megnevetteti a nyári színházlátogatókat, Lania darabját pedig megfosztja politikai hatásától". 6 0/ Az előadást, - 140 -