Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
gató Kelemen László, az Játzó Institutumnak helyre állit- tatása. Pártfogása végett folyamodott Tekes Ns. Pest Vár megyéhez; folyamodása hathatossan el-fogattatván, egyszer 's mind fel-segéllésére kész segedelem a.jánltátott. sőtt az Országban lévő Vármegyéket-is a köz segedelemért 26°= Aus. Sol Tartott Köz-Gyüléséből Nro 1519 Végzése szerint írásban meg-kérte."/177 E följegyzések keltezésének helye: Pest, ideje: 18ol November 15-e. Ebből tehát joggal következtetjük, hogy Kelemen a losonczi kibékülés után Pestre jött. Hogy mily hitelesek eme följegyzések, az a kérvény a legvilágosabban mutatja, melyet Kelemen Pest 18ol évi Augusztus 24-iki keltezéssel Pest vármegyéhez intézett. E kérvény nagyon jellemző magára Kelemenre, mint olyan emberre, ki ily rettenetes helyzetek után se vesztette el ügye diadalába helyezett bizalmat. Illúziói se szűntek meg, sőt mintha uj életre kelne, bemutatja ezúttal azon Plánumát is, melyről először löoo-ik évi április 16-iki Nagyváradról kelt kérvényében tesz emlitést. Ezen, szinészettörténetileg eddig nem ismert és igy nem is értékesített okirat a következőleg egésziti ki egyrészt az 179o-18ol évek ismert történetét s a következőkben ismerteti másrészt a magyarországi szinészet ujjáébresztése körüli jószándékot. Kelemen László ugy beszél e kérvényben magáról, mint a ki már 179o-ben tette meg az első lépést a magyar Theatrumnak „ a Ns.Magyar Hazában, Nemzeti Nyelvünkön leendő meg-szerzésire és örö- kösittetésére". Ő szervezé egybe a társaságot, ő léptette is föl, annak igazolására „ hogy a Magyar az a' Nemzet lé gyen, a' Ki, ha a' maga Anya Nyelvét támogatva gyarapity- t>ya t más Európai Pallérozott Nemzetek között, szint annyi kedvességet nyerhet, a' mennyit maga a' Magyar, Jó-izzel kóstolgatva vészen Amazoktól..." Szerinte ez a társaság II Lipóttól olyan „Szabadságot" kapott ajándékba, „ a* mellynek nathatósága mellett Játékjait az egész Magyar Ha zában elő mutathattya." I Ferencz „azzal a biztatással