Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
„ Ez a képzelt Lossontzi ujj Játzó Társaság állott 5 Férjfiu és 2 Aszszony Személyből, az egyik nevezetesen t» i. Kontz Józsefné már egészen deficiált 's hasznavehetet len vala, és tsak 2 Játékotskát adhatott. - Az el-pártolt Személyek többnyire azok voltak, a' kik már előre tudták mind erköltstelen magaviseletek, mind pedig henye életek végett /!/ reájok származó ki-pusztulásokat, ugyan azért részekre másokat tsábitván, az Igazgató Kelemen Lászlónak üldözőivel örömest kezet fogtak. - Látván továbbá a* Lo- sontzi Elöl-járók, hogy a' dolognak ki-menetele nem az ő vakmerő képzeletek és natal ma skodá sole szerént sülne-el, igyekeztek Kelemen Lászlót olly móddal körül venni: hogyha az el-pártolt részt Társaságába ismét viszsza fogadván to- vábbá-is megtartaná, adóssági végett történt Arestaltatása alól könnyebben szabadulna. - ve minthogy azon el-pártolt Személyek semmi szánakozásra méltók nem lehettek okét tellyességgel viszsza nem fogadhatta Kiss Lidián és Bog- dány Josefen kivül,a' kik mint el-tsábitottak hibáikat meg esmérvén viszsza tértek." E sorokból megtudjuk, hogy Kelemen nem csak személyes vagyonát, de személyes szabadságát is elvesztette. Az árestaltatásból csak azon föltétellel szabadult ki, hogy kiegyezett a társaság egy jelentéktelen töredékével, a másikat pedig büntetlenül menekülni engedte. Kik voltak a rendbontók, személyesen nem bélyegezi meg őket Kelemen, csupán ennyit mond róluk: „ Mivel a viszsza vonást okozó Személyek az Erdélyi Társaságból származtak, Innen ki-re- kesztetvén, ismét ott lelték menedék helyeket. " Sajnos az erdélyi szinészet történetének ép ez időszaka a legkevésbé ismeretes. 36 Kelemen László a következőképpen fejezi be e fölöttébb érdekes följegyzéseit. ,, A' Losontzi Elől-járók által olly gyalázatosan meg-motskoltatott és károsittatott Igaz'Ferenczi i.m. 114-lap
