Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
pályafutását s kei í K fakorlát után kerülne csak a fővárosba. 31 * A lassú fejlődés és természetes kialakulás hive lévén csupán a kellőleg iskolázott magyar színészetben látta biztosítottnak a magyar szinészet jövőjét a fővárosban. A magyar szinészet fővárosi történetének első hat éve nagyon is szomorúan igazolta Kazinczy tervének helyeségét. Ez a hat év tulajdonképen keserves vergődés volt. A tervtelen hazafias pártolás és a nagyon is tervszerű bérlői cselszövények közepette a pártoló közönség hiányában mindinkább elszegényedő szinészek végre kívülről szitott belső zavaroktól a züllés útjára jutott magyar színtársulatnak nem maradt más választása, mint itt hagyni a fővárost, hogy ott kezdje 6 év után munkáját, a hol hat évvel előbb kellett volna kezdenie: a vidéken. Csak hogy a helyzet most súlyosabb volt.A lelkesek csoportjából a kiábrándult rész ott hagyta a színészetet és más pályán keresett boldogulást. A pályához ragaszkodók közt az egyik csoport a csalódás iskolájában inkább veszitett mint nyert erkölcsi érték dolgában, a másik csoport meg tán csak azért ragaszkodott a pályához, mert a jobbról lekésett. Főkép női előadók tekintetében kellett megfogyatkoznia, mert hisz a vándorlás bizonytalansága visszarettentette a vállalkozástól az értékesebb többséget. Mindent elölről kellett kez^T.ö. Hadi és más nevezetes Történetek 179o. 65-66.lap és Magyar Kurir 179o. I. 3o7-lo. és u.o. 1791. 29.sz. és 35. sz. E czikkeket valószinüleg Kazinczy irta. Erre enged 179o-ben Aug. 15-éről, Kassáról kelt levele következtetni, melyben igy ir B.Ráday Pálnak: Ich habe bereits mein Avertissement in die Ung. Zeitungen Hadi történetek und Magyar Kurir eingeschickt" /V.o. Levelezése Budapest 1891. II. k. 96. 1./ E czikkek tartalma oly tájékozottságot árul el idegen szinészet és drámairodalom körül, a minővel akkor hazánkban csakis Kazinczy rendelkezett. K. nak egy hosszú levelét a Hadi és más nev. tört. szerkesztőségéhez közli is Levelezése II. k. 45-47. lapon. V.o. ilyen értelmű akadémiai székfoglalómat "Nemzeti játékszín mint közügy". Budapest, 189o. Különlenyomat a Budapesti Szemléből 11-19. lap.
