Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
Ennek a küzdelemnek egy jellemző fejezetét beszéli el nekünk Kelemen 18ol-ig - ott kezdve el az eseményeket, midőn Busch német igazgató vette át a magyar társulat gondozását. Nem is rossz kiindulási pontot választ Kelemen. Busch igazgatása tulajdonképpen kezdete a bajoknak. A hazafiaskodó német igazgató haszonleső ember az első perctől kezdve,ki kezdetben szerencsésnek tartja magát - a remélt nagy haszon elvárásában - de később midőn a saját adósságai fejére gyűlnek, a megcsalódottnak egész orcátlanságával lép föl s a magyar tagokban keresi bajai kutforrását." "Az utolsó kisérlet" cimü befejezetlen tanulmány ezzel megszakad s a Kelemen-féle feljegyzések tárgyalására már nem kerül sor, A továbbiakban azonban egy másik, sokkal terjedelmesebb kiadatlan kéziratot is találtunk Bayer hagyatékában. 31 ' Ez a 95 lapra terjedő cimnélküli tanulmány Kelemen László feljegyzéseinek teljes feldolgozását tartalmazza. Befejezett és kiadásra előkészített értekezésének egyik jegyzetében Bayer elmondja, hogy Kelemen feljegyzéseinek kézirata Schedius Lajos hagyatéka révén, antikvárium utján jutott kezéhez. Cime: A Magyar Nemzeti Játzó Institutum tör téneteinek folytatása. Ab A° 793« » usque Inclus. 8,ol. így tehát, ha nem sikerült is megtalálni Kelemen László feljegyzéseinek eredeti kéziratát, Bayer kiadatlan tanulmánya oly bőven idézi, hogy belőle az egész memoár rekonstruálható. Szinészettörténeti jelentősége abban rejlik,hogy éppen arról az időszakról nyújt bő tájékoztatást, amelyet eddig legkevésbé ismertünk, vagyis az 1796-tól 18ol-ig terjedő évekről. A Kelemen-kézirat adatait Bayer tanul inya gazdag magyarázó anyaggá! egésziti ki, kár lett volna tehát Kelemen szövegét Bayer értekezéséből kiszakitani. De techni*OSzK Kézirattár Fol. Hung. 2163. /97-191/
