Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

HUSZADIK JELENET. ELŐBBIEK. VÁRDAI. ADÉL. Góth. Nagylelkű, nemes barátom! Engedje, hogy legmélyebb köszönetem kifejezése mellett . . . (Észre, veszi Adélt.) Mit látok! a méltóságos asszony is szerencsélteti kies fürdőnket? (Kezet csókol.) Várdai (zavartan.) En kérettem ide . . holnap együtt folytatjuk körútamat. Adél. De önnek még valami dolga van férjemmel. Góth. Rögtön elvégezhetjük . . . csak ez összeget akarom átadni legmélyebb köszönetem kifejezése mellett. (Csomag bankjegyet ad át Várdainak.) Adél. Mi ez ? Várdai (elteszi a pénzt, kerülve Matild tekintetét zavartan.) Pénzüzlet . . . s épen ez volt az ok, mely miatt félbeszakítottam körútamat és ide jöttem. Góth. Hogyan ? Csak ezért szakította félbe körútját? Mily példás barátság! Mivel hálálhatom meg, hogy igy szivén viseli jó híremet, nevem becsületét ? Várdai. (Megszorítja Góth kezét, halkan.) Szót / se többet erről! Államtitok ! f Góth (elhűlve.) Államtitok! HUSZONEGYEDIK JELENET. ELŐBBIEK, OTTIL. FÜLÖP. Ottil (sietve jő.) Mi történik itt? (Megáll, bámulva.) Hiszen itt semmi sem történik. (Fülöphöz,