Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 25 /Özvegy/ Volegenv; Meny as s zo ny : A tánc mindaddig tart, mig a tü le nem fut a lemezről, amikor a nrodukciónak vége, a gavallérok taosolni kezdenek. A menyasszony sápadtan, mozdulatlanul áll. A szép özvegy ragyogó fogakkal köszöni meg a gratulációt/ /szemmel láthatóan fel van hevülve. A menyasszonyhoz 1 'о/ Most jöjj ön maga. Próbáljuk meg újra. Nem tudja elleplezni, hogy halálosan meg van sértve, élesen/ Köszönöm, пр'л kérek belőle, /hátat fordit és sebesen elmegy/ /a jelen

1'

1' levegője olyan, hogy senki nem mer egv békitő szót szólni, kinos csendben bámulnak a menyasszony után, amig el nem tűnik/ j elenet Voltak, a menyasszony nélkül Isti s Vőlegény: Püff neki! Megharagudott! Könnyen haragszik. Ne nyúlj hozzám! Nebántsvirág! /legyint/ Majd megbékül. /az özvegyhez/ Talán folytathatnánk.