Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149

- 11 Menyasszony! Gábor; Menyasszony; Vőlegény? Menyasszony; Isti: A ház úrnője: Herceg; Igen anyám! /a vendégek közt forgolódik, megtölti a feketekávés csészéket, amelyeket azután az inas visz oda az urakhoz/ /Először Gábort szólitja meg/ Cukor nélkül? Igen! Köszönöm! /elveszi a csészét/ /a vőlegényhez/ Maga? Ha nem nagyon forró, picikét mártsa bele a kisuj ját. /vállat von, látszik rajta, hogy nem tetszik neki az udvarlásnak ez a módja/ /kostolja a kávét, elragadtatva/ Micsoda kávé! Hogy csinálta asszonyom? Anyai dédrrgybátyám sokáig élt Törökországban. Alkalmasint ő ültette el a feketekávé kultuszát a familiánkban. Tudják, hozatom a kávét, és magam -nörkölöm. Családi örökség. Mindenhez mult kell. A maga házában, édes Rachel, biztosan azért oly jó a kávé, mert századokon át az ősök hosszú sora fáhadozott a kávéfőzés művészetében. Mult nélkül nincs semmi. Ezen bukik meg minden demokrácia.