Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 19149
/hatalmas, szándékosan offenzív, szinte zenei ásitással elhallgattatja a fecsegő herceget/ /valósággal beleásit a képébe/ Ááááááaaach! Aá! Uáh! /Ъо s s z anko d va/ Micsoda sületlenség ez? így csak egy pudlikutya viselkedhetik szalonban. /tovább ás it/ Te tehetsz róla öregem. /ásit/ /megvédi vendégét - Istihez/ Miért? Raffael olyan okosan beszélt, mint egy angol miniszter. Engem roppantul érdekelt, amit a demokráciáról mondott.. /diszkrét ásítást nyom el, aztán szégynnkezve fordul a herceghez/ Igazán csak Istitől kaptam el.... /újra lehel egy kis ásítást/ /barátságosan mosolyog a hercegre. Ás it, a száját 'ütögeti/ Ne haragudj, öregem. Ragad. Ragad. /a háttérben mindenki a maga stílusa szerint szinte egyidőben, önkéntelenül ás it egyet. Gábor férfiasan, a szén özvegy mint a párduc, a теш/asszony alig észrevehetően/
