Csiky Gergely: Az udvari kalap; Q 18776

4 0 KÁPLÁN. Oh! oh! Kegyelmes úr, hisz jól tudod, Hogy én mindenben hü szolgád vagyok, PHILIBERT, Im e leány; látod, leányom ő, Egyetlen leányom, hisz jól ismered: E lányt ezennel gondjaidra bizom. KÁPLÁN /megütődve/ Egy lányt! rám bizni! PHILIBERT. Államügy! KÁPLÁN /mélyen meghajolva/ Parancsolj! PHILIBERT, Vezesd azonnal, haladéktalan Az Orsolya^szüzek kolostorába. Add át nevemben: hagyd meg, szigorún Őrizzék, szót ne váltson senkivel, Es tartéék ott, mig érte nem megyek. CARINA. Atyám! elzáratsz? PHILIBERT. Államügy! CARINA. Vigyázz, Papám, nem szólhatok, de jól vigyázz, Nagyon megbánhatod még tettedet. PHILIBERT, Az állam üdve mindenek fölött. KÁPLÁN. Mily nagy gellem, mily római alak! CARINA. Papám, bakot fogsz lőni!