Rejtő Jenő: Szabad a vásár; Q 18765

izélek... számítok mindég, és maguk is számíthatnak rám... szóval mi van... SZVETENAY: Hát, kedves Balambér... nem is tudom, hgy becézzelek. BALAMBÉR: Nevezzen röviden Balinak. Kedves Bali... ELEK: Megjött a bácsi végakarata, amelyben magát... téged... BALAMBÉR: (Kezet fog) Szervusz. ÖDÖN: Szervusz. (Kézfogás) BALAMBÉR: Puszi. (Megcsókolja) SZVETENAYNÉ: És itt vagyok én... BALAMBÉR: Spiné, mars! 1NC1: De Balikám, hogy beszélsz... BALAMBÉR: Csend legyen. SZVETENAY: Szóval, arról van szó, hogy te nevezd meg azt, akire közülünk az örökség maradjon... Remélem rám gondolsz majd, én mindég jól bántam veled, és a család feje... BALAMBÉR: Nyugodt lehetsz, vén öszvér... CSÖPI: Hát minket nem szeret? INCI: Nem nekem mondta az előbb... (Zaj) BALAMBÉR: Csend! Mi ez, zsibvásár? Hogy viselkedtek? Mint a kanászok. Egyszerre csak egy ugasson. SZVETENAYNÉ: Mi ugyanis... BALAMBÉR: Te egyáltalán ne nyisd ki a szádat. Hol az ügyvéd, vagy közjegyző... SZVETENAY: Szóval, remélhetjük, hogy meghálálod... BALAMBÉR: Nem lesz panasz. Megkapjátok az örökséget. ÖDÖN: Tudtam, hogy te rendes ember vagy. CSÖPI: Hogy szeretsz minket. SZVETENAYNÉ: (Beszól a másik szobába) ügyvéd úr kérem... (Ügyvédjön) ELEK: Ez itt Szvetenay Balambér úr és úgy intézkedett... BALAMBÉR: Csend. Szvetenay Balambér vagyok. ÜGYVÉD: Avégakarat értelmében önnek jogában áll intézkedni, hogy kire maradjon a nagybácsi vagyona. BALAMBÉR: Hát tessék rám hallgatni. A vagyon a Szvetenay család ama hölgytagjára maradjon: (Vők és asszonyok egyszerre sze36 SZÍNHÁZI ELET retettel fordulnak feléje) CSÖPI: Kedves Bali. BALAMBÉR: (Nyugodtan) Mondom: arra a hölgytagjára maradjon, aki egy órán belül megcsalja, a férjét. Ha mind megcsalja akkor osztassák el közöttük. (Döbbenés után óriási lárma: gazember, csirkefogó! Megölöm! SZVETENAY: (Közbelép) Csend! ÜGYVÉD: Hajói értem... SZVETENAY: Mondja, ügyvéd úr, van ehhez joga az unokaöcsémnek? ÜGYVÉD: Minthogy ez az óhaj a törvény szellemével ellenkezik, önök nem kötelezhetőek rá, és megtámadhatják a végrendeletet. BALAMBÉR: Ha ezt nem teljesítik, akkor azt fogom kívánni, hogy ez a vén Riza tanuljon meg vízipólózni, és addig ne kapják meg az örökséget, amíg nem kerül be az európai válogatottba, vagy azt fogom kívánni, hogy az a lány kapja meg az örökséget, akinek előbb éri el a gyermeke a tizenötéves kort. Ehhez sincs jogom? ÜGYVÉD: Ehhez joga van. BALAMBÉR: Amennyiben egy órán belül egyik hölgy sem csalja meg a férjét, abban az esetben ezt fogom kívánni, ügyvéd úr! Egy óra múlva érdeklődjön nálam. (Végignézi őket) Ez a kérdés válasszatok. Pá. (El) ELEK: Én megölöm! CSÖPI: Elek, gondold meg, az autó, a családi ház... INCI: Riviera, St. Moritz! SZVETENAY: Hát idehallgassatok. Nekem van egy ajánlatom: menjünk le egy órára sétálni, és ne maradjon más itthon, csak Csöpi és Inci. ÖDÖN: Soha! CSÖPI: Hát jó. akkor én lemondok az örökségről. Kapják a rokonok Liptóba, vagy várjunk még tizenkét évig... ELEK: (Veszi a kalapját, Szvetenayhoz) Gyöjjön, papa! INCI: (Siránkozva) Ödön! minden az övéké lesz... ÖDÖN: Jövök én is. ez az óra örökre ki lesz törölve az emlékünkből. Gyere mama! SZVETENAYNÉ: Én? Én harcolni fogok az örökségért!