Rejtő Jenő: Szabad a vásár; Q 18765
fogsz haragudni a villára és az autóra, amit veszünk. ÖDÖN: De mikor? INCI: Csak légy türelemmel. És ha megjön az örökség, akkor egész éven át Nizzában fogunk lakni, kivéve januárt: akkor St. Moritzba megyünk. ÖDÖN: És veszünk egy autót. Duett (Tánc után el) ÜGYVÉD: (Kopog, aztán benyit) SZVETENAYNÉ: (Jön) ÜGYVÉD: Jó napot. Blomberg ügyvéd vagyok. Szvetenay Hugót keresem. SZVETENAYNÉ: (Izgalmában) Én vagyok kérem... ÜGYVÉD: Maga? ...Hát kedves Hugó... SZVETENAYNÉ: Én a felesége vagyok. Milyen ügyben jött ügyvéd úr? ÜGYVÉD: Szvetenay Frigyes úrról egy szomorú hírt kell közölnöm SZVETENAYNÉ: Megnősült. ÜGYVÉD: Nem. Futballozás közben jobblétre szenderült. És én, akinél öt év előtt a végakaratát letétbe helyezte, nyomban az értesítés vétele után ide siettem, hogy felolvassam önöknek az intézkedéseit. SZVETENAYNÉ: (Örömmel) Jaj, Istenem! És mennyi maradt a néhai után? ÜGYVED: Kábeleztünk már Amerikába, a követséghez fog jönni a válasz, persze, csak hozzávetőleges, mert a teljes vagyont, azt hiszem, nehéz lesz hirtelen megállapítani. SZVETENAYNÉ: Tessék helyet foglalni... azonnal küldök a férjemért... (Szvetenay belép) Már itt is van... képzeld... SZVETENAY: Na, mi az? SZVETENAYNÉ: Szegény Frigyes bácsi... (Örömmel) nem tudok hová lenni a sajnálkozástól. .. SZVETENAY: Komolyan? ez az úr talán? ÜGYVED: Dr. Blomberg vagyok, a végakarat letéteményese. SZVETENAYNÉ: Szólok a gyerekeknek... (El) SZVETENAY: Elhozta a végrendeletet, ügyvéd úr? ÜGYVED: Itt van nálam. (Előveszi. Mind jönnek ki: Igazán? ...nahát ez váratlan volt... hol van?... ne légy izgatott, szívem stb.) SZVETENAY: Csendet kérek. Gyerekek most az ügyvéd úr felolvassa nekünk Frigyes bácsi végrendeletét, amely kizárólag ránk vonatkozhat, mint egyetlen vérrokonaira. ÜGYVÉD: ügy van. (Köszörüli a torkát) Tanúk előtt, ép elmével, a következő végakaratomat közlöm hozzátartozóimmal: a Szvetenay családdal, kiket alább, név szerint felsorolok, és kedves unokaöcsémmel, Balambérral, kit alább szintén név szerint felsorolok. (Emeltebben) Minden ingó és ingatlan vagyonomat a Szvetenay családra hagyom, és pedig négy egyforma részben, úgy hogy egynegyed része Balambér unokaöcsémet illeti, a többi háromnegyed Szvetenayra és két leányára száll egyforma arányban. (Boldog zúgás) A gondjaikra bízott unokaöcsémmel, remélem, hogy jól bántak. SZVETENAYNÉ: Azt elhiszem... SZVETENAY: Hallgass, mama... ÜGYVÉD: Ha nem így tettek, ezt meg fogják bánni, mert az örökrészüket csak akkor kaphatják meg, ha Balambér unokaöcsémnek egy feltételét teljesítik. Ha jól bántak vele, akkor ez a feltétel könnyű lesz, ha rosszul bántak vele, bűnhődjenek, és szabjon nekik az öcsém olyan feltételt, amilyent akar. Blomberg ügyvéd úr a végrendelet felolvasása után egy órával Balambér unokaöcsémtől megtudja, hogy feltétele teljesítve van-e. Ha nem, akkor a rájuk eső többmillió dollárt örököljék Liptó megyében élő távoli vérrokonaim, Barabásék, és Szvetenayék csak a rájuk eső köteles részt kapják meg. (Befejezi) Hol beszélhetnék Szvetenay Balambér úrral? SZVETENAY: E... izé... INCI: Rémes! SZVETENAYNÉ: Csend! ...Azonnal ügyvéd úr... szíveskedjék befáradni a másik szobába, Balambér úr nyomban itt lesz. ÜGYVÉD: Kérem. (El) ELEK: Nem találok szavakat. ÖDÖN, CSÖPI: (Egyszerre) Fantasztikus... Ilyen helyzetbe hozni minket! SZVETENAY: Csend! Balambér nem rossz fiú. Én mindég jól bántam vele. Nem fog feltételeket szabni. BALAMBÉR: (Jön) Mikor vacsorázunk? SZVETENAYNÉ: Mikor akarsz drágaságom... és mit szeretsz? BALAMBÉR: (Összecsapja a kezét) Ajjé! Szegény Frigyes bácsi. Mi baja volt? INCI: Most megmutathatja, hogy maga hogy szeret minket... CSÖPI: Hogy barátsággal van-e irántunk... BALAMBÉR: Hát én mondtam, hogy magukra SZÍNHÁZI ÉLET 35
