Hunyady Sándor: A gyöngysor; Q 17807

- .32 Mrs.Benson gyöngye. A kezébe veszi. Fölemeli. Kedvtelve, komolyan megnézi, megcsillogtatja a napsugárban, aztán visszazárja a fiókba, a kulcsot elsülyeszti a hálóköntöse zsebébe. Föláll, az előszobaajtóhoz megy, vidáman, hangosan/ Joseph ! Jeeph: /arisztokratikus inas, ujjas mellényben, kötényben, megjelenik az ajtóban. A kezén reggelizőtálcán elkészítve a kávéfőző, szendvicsek, gyümölcs, két személyre szerviz/ Jó reggelt kívánok I /А tálcát leteszi két fotöj közé a bal sarokban/ Pinto: /ragyogóan jókedvű, fütyörészve nézi a munkát/ Hány óra ? Joseph: Kettő. Nagyon el tetszettek aludni, /^eggyujtja a kávéfőző üveggömbje alatt a borszeszt/ Pinto: Elmegy a kisasszony lakására, Joseph: Igenis, kérem. Pinto: Hoz neki ruhát, cipót, harisnyát, kalapot. Megmondja a szobalányának, hogy a kisasszony itt aludt nálam és estélyi toalettben nem mehet ki fényes nappal az uccára. Joseph: Igenis, kérem. Pinto: Rohanjon fiam. Üljön taxira. Joseph: Igenis,kérem. /Elmegy/ Pinto: /egyedül marad, szikrázó kedvében fölhúzza a gramofont, rátesz egy lemezt, megindítja és a melódiát együtt fütyüli a gramofonnal. Ekkor csöngetést hall. Leállítja a gramofont. Ráfordítja a kulcsot a hálószoba ajtajára, majd kisiet az előszobába, hogy bebocsássa a vendéget. Egy pillanat múlva már jön is vissza az ékszerésszel együtt./ Negropontes: Milyen megtiszteltetés. Sajátkezüleg nyit nekem ajtót.