Sardou, Victorien: Rabagas; Fordította: Deák Farkas; Q 17274

— 9 H 6 Г С Z e g. elágeedetleuülkel fel. Ismét Carlo. Gabriella. Uralkodó családbeli s nekem tetszik. H e Г С 7. в g. neheztelve. Megtiltom, hogy ily lehetetlen terveken jártasd eszedet. Gabriell a. feikei a atyjához megy. És miért? 6 nevelt, jó szivü, kedves flu s neked öcséd ; s mikor kicsi voltam, mi már megegyeztünk, én ót kis férjemnek s ő engem kis feleségének tekintett. H e г с z e g. Hiszem, hiszem, csakhogy már nem vagy kicsi ; s már mondtam, hogy semmit sem akarok hallani Carlo uramról !... ez úgy hiszem, elég világos. Gabriella, méltósággal Elég, uram ! H e Г С Z e g. magában Lássuk csak ezt a Carlót... csak is jövője van!... majd szemmel tartom! f«aujósággal. Jer csak, jer ne, majd máskor beszélünk e tárgyról ; jó lesz ! na majd jobban megfontoljuk... Gabriella affectált méltósággal. A mint tetszeni fog fenségednek ! H e г с z e g. Az esti szél hűvösödni kezd, menj vissza a palotába. De elóbb jer s csókolj meg. Gabriella. "Igen, fens . . . Hercfeg. „Atyám" — há nem bánod... G a b r i eV 1 a. Igen „atyám"! \ H e Г С Z e g meg lelve. Igaza van ; a papa sokkal édesebben hangzik. Gabriella. Ezerszer! de nekem nem hiszesz. H e г с z e g. Egyezkedjünk, mások előtt mondd: atyám s magunk közt: papa. Gabriella. Ugy lesz, kedves papa. H e г с z e g. Menj, kedvesem. 6-lk JELEHET. Előbbiek. Carló »aui. , Carlo. Fenség, a kapitány már nincs a palotában, haza ment a sáu Gabneiiáuák nyújtva. Herczegnó H e Г С Z e g elkapj« a Bált s leánya vállára teszi. Köszönöm, lovag! . . . Vedd magadra !.. Gabriella a mint a sálba burkolózik, félhangon atyjához. Egy eszmén jött, papa, mely