Sardou, Victorien: Rabagas; Fordította: Deák Farkas; Q 17274

11 — André Igen, igen, te !.. . Pedig nincs jobb barátod, mint én! Tizenöt éves korunktól fogva közös volt pénzünk, adósságunk, együtt laktunk, még szolgáink is ugyanazok voltak. ,. "CarlO közbevág Azt hiszed, hogy mindezt elfeledtem ? . . . André. • És még is titkod van elóttem ! Carlo. Titkom ? .André. Igen, titkod, melyet én tudok nálad nélkül is. Carlo nevetőst tettetve. Lássuk tehát ezt a szép titkot. Alldré nyugoátun. Szeretném ha én is nevethetnék, de fájdalom.. С а r 1 О m ntfent Tebát szomorú? André. Hihetetlen és veszélyes ! » Carlo nem nevet többé. Ah! André lebocsátott hangon Azt hiszed, nem vettem észre , hogy éjjelenként el szoktál távozni? cario megrezzen Igen, igen, éjenként nagy óvakodva eltávozol s csak reggel felé térsz vissza. CarlO zavarttan Csak úgy véletlenül mentem ki egy párszor ... ez igaz, de. André. ^^Qe én azt is tudom, hová mentél.-?^. ^ С a r 1 o. Azt is ? André. A palotába ! Carlo. 'Ki mondta ezt neked ! André. A mult éjszaka utánad mentem .. . Carlo. Oh, André ! André. Egész a zöld ajtócskáig, mely a mezőre nyilik s mely mögötted bezáródott — de eleget tudtam, hogy a többit kitaláljam. CarlO zavarban Te képzelődöl . . . André -t'y . Te átmentél a parkon, aztánjobbra fordultál az árnyas fák alá,t hol nappal ritkán jár valaki ' és a kápolna mellet elhaladva csak fel kellett pillantanod, hogy rácsozott ablak mögött megpillantsd, ki reád várt С а гЛ о. André ! . . .