Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 16685

- 4$ Silvestre: Argante: Scapin: Silvestre: Scapin: Silvestre: Scapin: Silvestre: Scapin: Silvestre: Scapin: Silvestre: Scapin: Üssön bele a mennydörgős mennykői Ezer ördögi Felnyársalom, ahol érem, még ha elevenen kerékbe törnek is érte. /hogy ineg ne lássák, reszketve búvik Scapin háta mögé./ Uram, Octave úr atyja ember a talpán, nem ijed meg a maga árnyékától. Nem ijed meg? Teremtette! Bo majd meglátjuk, Volna csak itt, tüstént keresztül szúrnám. /Észreveszi Argante-ot./ Ki ez az ember? Ez nem 6, uram; nem ő. Talán valamelyik barátja? Nem, uram, sőt: esküdt ellensége. Esküdt ellensége? Az. Nagyon örvendek. /Argantehoz/ ön tehát, uram, ellensége annak a hitvány Argantenak? Az hát, felelek érte. /megrázza Argante kezét./ Szőrit

sunk kezet, kérem, szoritsunk kezet; becsületszavamra, kardomra és minden egyébre esküszöm önnek, hogy még ma örökre megszabaditom attól a semmirekellő, haszontalan, gaz Argantetól. Csak bizza rám. Uram, ebben az országban nem tűrik meg az erőszakosságokat.