Faragó Jenő: Offenbach; Q 16143

-16Az ősznek lelke szól I Járom vigan a mezőt Hervad már virága ! Párom, hol találom őt. Más világ volt tegnapelőtt, Más világ ! Eugenie

: Maintonon: Eugenie

: Offenbach: Az ősz, az ősz, oly szép csodás, Ne i bánt, nea bánt a heívadás. A sziv, a sziv mindig remél, Ha nyár van, vagy ha tél. / Hervadó ősznek illata száll, Öszi dal hozzánk talál. A dal hozzánk talál,/ / próza. A jobboldali magaslat felé:/ Jöjjön már kedves gróf ! Jöjjön ! 1 . / izzadtan becsoszog /: Ha a menyországba is ilyen meredek ut vezet, hát nem kívánok oda jutni soha. / Közben leért. Át Eugenie előtt s leül a lugas padjára,/ / lovaglóvesszőjével babrálva/: Oh, maga hálátlan l Megengedtem, hogy elkísérjen s mig a többiek a poros « országúton ügetnek, mi megmásztuk kettesben a szöllőhagyeket - és maga még panaszkodik. Kilencedik jelene

t. Voltak, Offenbach / baloldali ház kiugrójában / filagória / megjelenik, - a spinéthez ül - s zongorázni kezd./