Móricz Zsigmond: Odysseus bolyongásai; Q 11461

- 41 Odysseus: Kirke: Odysseus: Xuthos: Görögök : Ody s seu s : Kirke: Odysseus: Kirke: Odysseus: sem a te embereidnek ártani nem fogok: ámde karodra emelj föl engem. Nem addig, mig te, gonosz nő, társaimat mind vissza nem adtad! Társaidat mind visszaadám, nézd: /feláll./ senki sem, csak te kellesz az én szivemnek! Rajta hát, hü bajtársaim. Hajta, gyerünk szaporán, a karcsú hajó vár. Ne siessünk még olyan nagyon, csak most kezdett mulatságos lenni a helyzet! Xuthosnak igaza van, jó Odysseus, ne siessünk. /szeme villan/ Cimeres szarvasod megdárdáztam az este! És dárdád erejét elvesztette? /újra nyel/ Meglátod, elvesztette-é, ha nem engedsz! Én engedlek... de te is engedsz! Kirke, te széphaju, vad fürteiddel, nem fogod megbabonázni Odysseust! Kirke, te kékszemű, mély szemeiddel, nem fogod megbabonázni Odysseust! Kirke, fehérarcú, te a hókezeiddel nem fogod megbabonázni Odysseust! Van talizmánom, amely megvéd tőled, Csak egy szót rebegek az ég felé: Penelope !...