Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely; Fordította: Neumark Anna; Q 11378

- 6 Néhányan a lakók közül már munkába mennek. Fekhelyeik teljesen üresek. A berendezés és a menedékhely lakóinak szegénysége mindenekelőtt abban mutatkozik, hogy nem látni semmiféle tulajdont, semmi holmit. Az ittlakók minden tulajdonukat magukon hordják. Távol vannak: Megyvegyev /poszton áll/, Aljoska /mulat/, a Ferdenyaku /dolgozik!/, a Vörös fuvaros /ugyancsak/, a Mulatós legény /Aljoskával isznak/. Az éjjeli menedékhely többi lakója még álmosan felkel, felöltözik, útra készül. így pl.: Tatá

r háttal a nézőkhöz térdel a priccsen. Alkalmasint imádkozik. Bu^no

v a priccsen ülve ujjaival fésüli haját. Azután papirba csavart tüt és cérnát vesz elő, és az egész felvonás alatt a nadrágját javitgatja. A Tatar pedig ima után a konyhaajtóhoz megy, egy bögréből vizet vesz a szájába, azt kezére fújja, ugy mossa. Petruska, a Kintorná

s és a Kislán

y felöltöznek. Megvizsgálják hangszereiket, a babokat és madarakat, aztán munkába mennek, magukkal vive a verklit, a dobozt a bábukkal és a kalitkát a madarakkal. Három fi

u /Petruska gyermekei/ apjuk tavozása után egy ideig még maradnak, aztán felöltöznek, és kiszaladnak-» az utcára, hogy ott gátat ápitsenek, és papirhajókat eregessenek a tavaszi hóolvadás patakocskáin.