Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely; Fordította: Neumark Anna; Q 11378

- 3 A darab szereplőin kivül Sztanyiszlavszkij által pótlólag bevezetett alakoki Szerepmásol

ó. Fiatalember, az értelmiségi elnyűtt rudazatában. Nemrég került az éjjeli menedékhelyre, és reméli, hogy nemsokára el is kerül innen. Szorgalmasan ir, siet, hogy elvihesse munkáját, gyakran megy el valahová, majd visszajön. Jóformán senkivel sem vált szót, időnként elgondolkozik, aztán sietve előveszi nyakláncra, kis szentkép mellé kötött zacskóját, és a benne rejtett pénzt számolgatja. Nagyon vigyáz öltönyére, gallérjaira, manzsettáira. Az utolsó felvonásban már egyszerű orosz ruházatot hord. Kint ornás . Petruska mellett, Véülföldi, de az is lehet, hogy zsidó. Maszkja Makovszkij ismert képéről. Amikor munkájából hazatér, mindenekelőtt megtisztitja a verklijét, és azt a priccs alá állitja. Javitgatja is a verklit, és az néha a fogantyú egy-egy forgatásakor furcsa hangokat hallat. Petrusk

a /bábjátékos/. Ismeretlen nemzetiségű kétes ur. Tüdővészes, sovány, igen nagy orru. Haja, bajusza és hegyes szakálla igen fekete, lehet, hogy festi. A többi szőrzet, amely magasan orcáiba nőtt, Őszes, ápolatlan. Számos gyermeke van, mind nagyon fekete hajú, sötét bőrü. Amikor hazatér munkájából, a gyermekekkel együtt, /akiket, itt jegyezzük meg^ erősen verJ babszinhaza paravánját, bábuit javitgatja. 1 A továbbiakban K. Sz. zenés z-nek nevezi.