Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely; Fordította: Neumark Anna; Q 11378

- 11 ­Tavasz eleje. Reggel. 1. sz. /Hangos nevetés/ Báró : Folytasd! Kvasnya : Ne-em, kedvesem, mondom neki, ezzel te csak tágulj mellőlem. Én, ­mondom neki, - ezt már kipróbáltam... most már száz főtt rákért sem megyek férjhez/ 2. sz. Bubano v /Szatyinhoz/ Hát te mit röfögsz? /Szatyin morog/ 4 • sz. Kvasny a: Már minthogy én, mondom neki, a szabad asszony, a magam gazdája, valakinek a passzusába Írassam magam, hogy én egy férfinek a jobbágya legyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom