A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215

csak az őket érdeklő anyagot emelték ki, az átvizsgált levéltárak teljes színházi anyagát nem közölték. így a magyarországi levéltárak színházi anyagai mind a mai napig lényegében feldolgozatlanok. A színháztörténet legfontosabb segédtudománya, a müsortörténe

t, a kutatás nélkülözhetetlen segédkönyvei a miisorösszeállitások. (A müsortörténet nem tévesztendő össze a drámatörténettel, amelynek kutatási tárgya a nemzeti drámairodalom kialakulása és fejlődése s mint ilyen az irodalomtörténet szerves része. A müsortörténet viszont az egyes színházi intézmények, társulatok teljes játszott műsorát kutatja, hiszen a játszott műsor a társaságok tevékenységének egyik legfőbb jellemzője.) A müsortörténet területén — főképp az utóbbi időben — történtek komolyabb kezdeményezések. Feldolgozásra kerültek és segédkönyvek formájában megjelentek a Nemzeti Szinház megalapítása óta eltelt időszak legjelentékenyebb fővárosi színházainak műsorai. (A Magyar Szinházi Intézet Színháztörténeti Füzetek c. sorozatában a Budai Népszinház, a Népszínház, a Király Szinház, a budapesti Magyar Szinház, az Operaház, a Vigszinház és a Budai Nyári Színkör műsora, az "A Nemzeti Szinház" — Budapest, 1965 — c. kötetben a Nemzeti Szinház teljes műsora, megalapítása óta. Ezenkívül sajtó alatt van a Magyar Szinházi Intézet kétkötetes kiadványa, amely az államosítás óta eltelt husz esztendő teljes magyarországi műsorát közli a függelékben a budapesti színházak műsorát 1945 és 1949 között is). A felsorolásból látszik, hogy bár a müsortörténeti összeállítások száma nem csekély, még e téren is sokkal több a hiány, mint a feldolgozott anyag. Teljes egészében hiányzik például a magyar vidéki színjátszás műsorának feldolgozása a színházak államosításáig, de hiányzik még egy sor budapesti szinház feldolgozott műsora is. A magyar színháztörténet korai, a Nemzeti Szinház megalapítása előtti korszakának vonatkozásában pedig mindössze néhány jelentősebb szinháztörténeti munka függelékét tekinthetjük eredménynek. (Bayer: A nemzeti játékszín története, Budapest, 1887. c. munkájának függelékében közli az első és második magyar szintársulat, valamint az 1833-37 között működött budai magyar társaság műsorát, Kádár Jolán: A budai és pesti német színészet története 1812-ig — Budapest, 1914. — és Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története 1812-1847 — Budapest, 1923. — c. müveinek függelékében a pesti és budai német színházak műsorát. E müveken kivül néhány város szinháztörténeti monográfiájának függeléke közli e városok színházainak műsorát. így például Ferenczi Zoltán a kolozsvári műsort 1792-1850 között, Vatter Ilona a soproni német műsort 1841-ig, Lám Frigyes a győri német műsort 1885-ig.) E munkák közül azonban a legkésőbbiek is közel negyven esztendővel ezelőtt készültek és tiszteletreméltó alaposságuk ellenére is igen sok tekintetben elavultak, bizonyos mértékig ujabb adatok felbukkanása miatt, de sokkal inkább azért, mert a kor divatja szerint több címmel játszott darabok jelentős részét nem tudták ténylegesen agnoszkálni. így tehát lényegében az egész 1837 előtti műsort, magyart és németet, pestit és vidékit a zsebkönyvek, szinlapok és sajtótudósitások alapján újra - 3 -