A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215

I. A magyar színháztörténeti kutatás helyzete, előzményei 1. A magyarországi színművészet történetével foglalkozó irodalom mennyiségét tekintve nem csekély. Néhány nagyobb összefoglaló mü, több nagyobblélegzetü, de topográfiai, intézménytörténeti, személyi, nyelvi vagy korszakvonatkozásban leszűkített tárgyú tanulmány és számtalan kisebb-nagyobb dolgozat, irodalmi mü, emlékirat, stb. foglalkozik mintegy száznyolcvan esztendeje a magyar színjátszás múltjával. E müvek — túlnyomó többségükben — egy-egy szerző müvei s igy természetese. döntően tükrözik szerzőik világszemléletét. A világszemléleti különbözőség igen széles skálán terül el: a legszélsőségesebb nacionalizmusból az "objektiv" eseménytörténeti szemléleten keresztül egészen a marxista kísérletekig. Ugyancsak jel ítékenyen különböznek e munkák tudományos értékük tekintetében is. E kü nbözőség azonban már nem csak az egyes szerzők igényességének, felkészültségének, lelkiismeretességének és lehetőségeinek függvénye, hanem a szinháztörténeti kutatás elveinek és módszereinek máig kisértő tisztázatlanságáé is. Máig nincs például egyértelműen körülhatárolva a magyarországi színjátszás fogalma és ebből eredően a magyar szinháztörténeti kutatás tárgya. Csak a legutóbbi időben történt jelentős kísérlet a magyarországi színjátszás történeti forrásanyagának körülhatárolására, a források különböző típusainak számbavételére és leirására. (Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I.-III. Budapest, 1962.) Maga a forrásanyag túlnyomó többsége máig feltáratlan, vagy feldolgozatlan, a magyar szinháztörténetirásra eddig jellemző egyéni tevékenység a hallatlanul nagy mennyiségű anyag feltárását és feldolgozását nem is tette lehetővé. Nincs tisztázva az az összefüggésrendszer sem, amely az egyes történeti korszakok vonatkozásában a különböző tipusu forrásokat a korszakoknak megfelelő fontossági hierarchiába rendez

i s nincsenek tisztázva korszakonként azok a nem közvetlenül szinháztörténeti vonatkozások és források, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy-egy korszak színjátszásának társadalmi hátterét és hatékonyságát tisztázhassuk. Hiányzik a magyarországi színjátszás történetének tudományos igényű periodizációja

, amelynek — a társadalomtörténeti és irodalomtörténeti periodizációk figyelembevételén tul — tekintettel kellene lennie a színművészet azon sajátosságára is, hogy e művészetben tárgyi formában vizsgálható műalkotás nem marad fenn, az alapvető kutatási módszert jelentő rekonstrukció pedig döntő függvénye annak, hogy az egyes korszakokból milyen tipusu, milyen mennyiségű és minőségű forrásanyag áll a kutató rendelkezésére. - 1 -