Arany János: Buda halála; Q 11191

\ - 4 Lát egyenes törvényt, mint apa, mindennek; Öl lakomát vigan, áldozik Istennek, /Előfüggöny mögött szin már teljesen világos/ Egy nap is udvarhoz rendelte a főket Áldozni, tanácsba, összehivá őket; Gazdag aranyhimmel vont falu sátorban A nagyok, a bölcsek telepedtek sorban. Ott vala, im öccse, Etele királyfi, Bendegúz atyjóknak éltes daliái: Régi Szalárd, Bulcsu; - Torda öreg-táltos, Szömöre a kádár és a gyula Álmos, /Buda megjelenik és leül a főhelyre./ Ott sunnyoga hátul az idegen Detre; / Nem üle jobbágyként főfő kerevetre, Tisztessége vagyon, de magát alázza, Buda: /szólásra emelkedik/ Regős: Hódoló mosolynak arcát lepi mázza. /utolsó szavainál széthúzza az előfüggönyt, majd oldalt a helyére ül./ Buda: /méltósággal/ Az öreg Istennek adassék tisztelet, Ki hadszekéren jár magas felhők felett. Torda: /meghajtva fejét/ Megüzi a rosszat lángtollu nyilával, Jókra viszont jót ád két teli markával. Buda: Tanácsot az ember bizva mikép leljen? Kivált maga ülvén fejedelmi helyen?...