A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

•» 4 ** azoknál a színészeknél, akik a tavalyi Lilioeft-ban játszottak. Ott szétziláltságot tapasztaltunk, itt Összefogottságot, Nem egyéni sikerkereaést, hanem a szinészi egyéniség alávetését egy közös célnak: az összhangot kereső előadásnak,/zárójelek között jegyzem meg, hogy ez itt-ott már tuláásba, hibákba is megy át. Például Solymossi Imre és Jánoki Sándor kitűnően játszik, de nem éL éggé szinesek, nem eléggé bátrak,/ Második fő erénye az előadásnak! egy átgondolt eszmei tartalom érdekében, - amely mint később kifejtem, téves - céltudatosan, fantáziadúsan, kompozíciókra "való: törekvéssel megoldott rendezői munka. Legerősebb oldala stilus-törekvése és az előadás egységének megteremtése. Céltudatos, mert következetesen véghezviszi azt az eszmei tartalmat, a darabban a cselekvésnek azt a fővonalát, amelyet rendezők és szinészek meghatároztak. Ettől nem tér el. Másodszor:, fantáziája van a rendezőnek, csapongó, gyakran elcsapongó, de van -, és ez nagy öröm, mert ebben rendezőinknél óriási a hiány, 'Ezt a darabot a rendező tiz- vagy százezer ötletből állította öss-ze ée már előre megmondhatjuk, hogy kevesebb fantázia több lett volna, de egy fiatal rendezőnél az,hogy van fantáziája, nem tragédia. Legerősebb oldala stilus-törekvése és az előadás egységének megteremtése. Békés Andrásban olyan rendezővel találkozunk, aki, ha helyes elgondolásból indul ki, a színészekkel való munkát el tudja mélyiteni. Ha külső körülményei jobbak lesznek, - tizenhét próbával hozták ki ezt a dárabot, - talpára áll majd és képes lesz mind összefogottabb nivós előadások rendezésére, s ami még ennél is fontosabb, együttes kinevelésére. Harmadik főértéke.az előadásnak: az egyes szinészi alakitások, amelyekről majd később részletesen beszélek, s amelyeknek köszönhető, hogy mi nézők felismertük, hogy milyen jó darabot játszanak. Ha a mai referátumomban még sem ezeknek az erényeknek az "elemzését kapják, hanem elsősorban a hibákat emlitem, ennek az az oka, hogy a Kecskeméti Szinház előadására elsősorban a hibák a jellemzőek, az, hogy - véleményem szerint - minden rêszleterecU» ménye mellett egészében nem sikerült Goldoni e kiváló jellemvigjátákának esz-mei tartalmát helyesen meghatározni, Így az előadás jellege, művészi stílusa éppen emiatt eltorzult, az- igényes és sok felelősséggelgonddal készült előadás tévútra csúszott, Eanek a végső eredménynek,'amelyet mi à pesti fesztiválon láttunk, természetesen sok tényezője van, például a társulat összetétele, prábamódezer, próbamsnnyiség, a színészek játékkulturája és igy tovább* ezekre azonban most œm akarok kitérni. Két főkérdéere összpontosít an a beszámolómat, amelyek szerintem eldöntötték a kérdést: 1, a dramaturgiai munka, 2. a rendezői munka. Ez utóbbin belül kellene beszélnem a szinészi munkáról is, t,i, ebben az előadásban a rendező munkája bizonyos okoknál fogva /esetenként helyesen, például a női szereplők esetében, esetenként helytelenül, igy egy sor férfiszereplő esetébei/ rányomta bélyegét a szinészi munkára. Erről mégis külön beszélek befejezésül, hogy a szinészek se unatkozzanak, ha már eljöttek a