A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 18 nem olvastam még a Rad ó-félét sem, de ugy éreztem, áiogy^nfinrugy. lehet az eredetiben, mint ahogyan azt Píinkösti megirta és igy jó nagy svunggal áttolódtam a másik oldalra, A darab átdolgozását a Pünkösti-féle anyagból kezdtem el. Az olasz eredetit átolvastam. " A Radó-féle forditást munka közben kaptam meg, А

г a bizonyos "fő pont", amelyről Horvai beszélt, lényegében ott kezdődött, hogy a darabot m ost már kétféleképp en fordítottam és az eredetit* is megismerve, ugy éreztem,hogy a "portalan

itáson> felül van ennek a Goldoni darabnak egy másik olyan gyengéje, amin segíteni, kellene, éspedig a darab szerkezeténeka lazasága, • Én nem tudom, hogy Horvai mennyire tudott foglalkozni a darabbal, de én még ma sem vagyok biztos abban, hogy ennek a darabnak a szerkezete mindvégig következetes és szilárd, amelyet kézben lehet tartani, Ugy érzem, hogy éppen Lelio: figurájával kapcsolatban még sok olyan lazaság van, amivel én már az" első időben nem tudtam megbirkózni és számos problémát vetett fel számomra, Nem tudtam megérteni a hazudozásnak ezt a formáját és kevésnek találtam, hogy a figura csak ennyi, hogy valaki àrtatlçi- ! nul hazudozik minden különösebb cél és igyekezet nélkül'abban a < hanyatló Velencében, amikor az embere к igen határozott szándékkal törekednek a jobb élet felé karrierista vagy felfelé törekvő módon. Ugy éreztem, ennél valami többet kell játszani, tehát szükséges, hogy a velencei társadalmat megismerve, azokat a jelenségeket is eljátsszuk a darabban, amelyek szülték', az ilyenfajta hazugot, mint Lelio, , .-:• Függetlenül a darab szerkezetének lazaáágától, a bírálatból nyilvánvalóan kitűnt, hogy alapvető tévedésben voltaóx és innen adódott azután egy sor'.olyan beirás, amire Horvai elvtárs nagyob jól mondotta, hog^ egy hazugság után .már jön a többi. Amikor belekezdtem az átdolgozásba, riem volt szándékomban ilyen-" mérvű átdolgozás-, de mert egy, rossz gondolatot az eredeti darab nem oldott meg számomra, kénytelen voltam én magam árai tovább, hogy elképzelésemnek megfelelő mégoldást találjak, aminek az lett az eredménye, hogy a darab utolsó másfél képe nem-is hasonlít Goldoniéhoz, /Derültség/^ Persze, volt ennek egy olyan bibije is, hogy nem eléggé lelkiismeretesen és nem eléggé melyen foglalkoztam én maganr is a problémával, de- azt meg kell mondanom, hogy nem volt rá a megfelelő alkalmam és lehetőségem. Mindenesetre akkor is azt a tanulságot kell levonnom, hogy ha ilyen nagyigényű fel-^ adathoz fogunk akár vidéken is, különösen akkor, amikor olyan Íróról van szó,-mint Goldoni, aki a felszabadulás óta ilyen bírálatot vagy kiértékelést még nem kapott, - akkor még a körülményekhez képest is sokkal etLmél у ült ebben kell vele foglalkozni. „ Szeretnék egy pár olyan dolgot elmondani, ami rögtön, az indulásnál nekem megoldhatatlannak látszó problémákat jelentett. A Hazug Goldoninak első darabjai közé tartozik, s a többi:; darabjait ismerve: nem ez a legkitűnőbb, s éppen a commedia deli* arte-val kapcsolatos jelenség szorította, juttatta el Goldonit odáig, hogy nem"égy teljesen megkomponált, következetesen végig-' . vitt figurát és mondanivalót irt mog. Amit Horvai elvtárs mondott Goldoni életrajzával kapcsolatban, azt én is olvastam és itt kell a hibám nrásik okát ke-