A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 198 =» ч nál, amely legalább ilyen, sőt talán nagyobb színvonalú vitát is megérdemelt volna, az általános dicséretekben a kritikai szempont elveszett. Befejezésül szeretném elmondani, hogy nagy dolog volt felkészülni az Othellora. Nagy dolog volt nekikezdeni és ez az elő­adás lépcső nekünk ahhoz, hogy a következő Ünnepi Hetünkön a mi szinházunk újra egy mai életből irt színdarabot mutasson be ugy, hogy azon az Othello eredményeinek a nyoma, a szinészek pátosza, lendülete, jó beszéde, technikája, még jobban éreztesse hatását és ezáltal még jobban, még teljesebben tudjuk teljesíteni azt a fel­adatot, amely a szinész legfontosabb feladata : ábrázolni a mai éle­tet. /faagy taps./ TÉRI ÁRPÁD: Elvtársak ! Szükségesnek tartom egy kicsit kibővíteni azt, amiről Lendvai elvtárs beszólt: a mi érzéseink nz elhangzott értékelések, hozzászólások alacján hogyan alakultak ki. Egy bizonyos mértékig csatlakoznom kell Lendvai elvtárs­hoz, mégpedig azzal szeretném alátámasztani, hogy itt sok szájból elhangzott az a jőnéhány dicsérő jelző az előadással kapcsolatban, sőt néhány konkrétum is elhangzott, amiből arra lehet következtet­ni, hogy ez az előadás valóban jó volt. Meg kell vallanom, hogy a siker, amely az előadáson érződött a közönség részéről, szintén ab­ban a hiedelemben hagyott bennünket, hogy nem végeztük rosszul mun­kánkat és ugy érzem, hogy ez a mai n«pon is végeredményben helyesen és jól derült ki. Csak zavarban vagyok, mert a ma elhangzottak a­lapján nem tudom megállapítani, hogy tulajdonkópen mitől i3 volt ilyen jó ez az előadás ? Mert Both elvtárs szintén kihangsúlyozta, bogy igen eredményes, igen jó, stb.stb*, de amikor a részleteiben végigszáguldott azoknál a kifogásoknál, amelyeket б felvetett) ak­kor egy kicsit megint oda lyukadt ki, ahová kilyukadt a debreceni megbeszélés alkalmával is, Akkor 3zintán elhangzott, hogy helyesen játszunk, jól játszunk, stb. stb., de Othellot csak akkor 3zabad elővennie egy színháznak, ha van megfelelő Othelloja, van megfele­lő Jagója és van megfelelő Desdemonája, - abban az előadásban pe­dig ilyen nem volt, mondotta akkor Both elvtárs. Egy.kicsit ennek az utóize hangzott a mai értékelésből, amelyről meg kell állapítani, hogy rendkívül értékes, rendkívül hasznos, igen alapos volt és na­gyon-nagyon sokat tanultunk belőle, amit nagyon meg kell köszönnünk, hálásak vagyunk érte. I Nem értek egészen egyet - bár Major megdicsérte - Bicskei elvtárs- felszólalásával. Nem értek egészen egyet, mert én azt hi­szem, hogy mi mindannak ellenére, ami történt, elhangzott: jogosan vagyunk büszkék erre a produkciónkra és mi nem szégyeljük ezt a büszkeséget. Egy kicsit álszerénységnek hatott nekem, ahogyan Bics­kei elvtárs beszélt az alakításáról, az előadásról és nem éreztem eléggé őszintének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom