A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878
- 198 =» ч nál, amely legalább ilyen, sőt talán nagyobb színvonalú vitát is megérdemelt volna, az általános dicséretekben a kritikai szempont elveszett. Befejezésül szeretném elmondani, hogy nagy dolog volt felkészülni az Othellora. Nagy dolog volt nekikezdeni és ez az előadás lépcső nekünk ahhoz, hogy a következő Ünnepi Hetünkön a mi szinházunk újra egy mai életből irt színdarabot mutasson be ugy, hogy azon az Othello eredményeinek a nyoma, a szinészek pátosza, lendülete, jó beszéde, technikája, még jobban éreztesse hatását és ezáltal még jobban, még teljesebben tudjuk teljesíteni azt a feladatot, amely a szinész legfontosabb feladata : ábrázolni a mai életet. /faagy taps./ TÉRI ÁRPÁD: Elvtársak ! Szükségesnek tartom egy kicsit kibővíteni azt, amiről Lendvai elvtárs beszólt: a mi érzéseink nz elhangzott értékelések, hozzászólások alacján hogyan alakultak ki. Egy bizonyos mértékig csatlakoznom kell Lendvai elvtárshoz, mégpedig azzal szeretném alátámasztani, hogy itt sok szájból elhangzott az a jőnéhány dicsérő jelző az előadással kapcsolatban, sőt néhány konkrétum is elhangzott, amiből arra lehet következtetni, hogy ez az előadás valóban jó volt. Meg kell vallanom, hogy a siker, amely az előadáson érződött a közönség részéről, szintén abban a hiedelemben hagyott bennünket, hogy nem végeztük rosszul munkánkat és ugy érzem, hogy ez a mai n«pon is végeredményben helyesen és jól derült ki. Csak zavarban vagyok, mert a ma elhangzottak alapján nem tudom megállapítani, hogy tulajdonkópen mitől i3 volt ilyen jó ez az előadás ? Mert Both elvtárs szintén kihangsúlyozta, bogy igen eredményes, igen jó, stb.stb*, de amikor a részleteiben végigszáguldott azoknál a kifogásoknál, amelyeket б felvetett) akkor egy kicsit megint oda lyukadt ki, ahová kilyukadt a debreceni megbeszélés alkalmával is, Akkor 3zintán elhangzott, hogy helyesen játszunk, jól játszunk, stb. stb., de Othellot csak akkor 3zabad elővennie egy színháznak, ha van megfelelő Othelloja, van megfelelő Jagója és van megfelelő Desdemonája, - abban az előadásban pedig ilyen nem volt, mondotta akkor Both elvtárs. Egy.kicsit ennek az utóize hangzott a mai értékelésből, amelyről meg kell állapítani, hogy rendkívül értékes, rendkívül hasznos, igen alapos volt és nagyon-nagyon sokat tanultunk belőle, amit nagyon meg kell köszönnünk, hálásak vagyunk érte. I Nem értek egészen egyet - bár Major megdicsérte - Bicskei elvtárs- felszólalásával. Nem értek egészen egyet, mert én azt hiszem, hogy mi mindannak ellenére, ami történt, elhangzott: jogosan vagyunk büszkék erre a produkciónkra és mi nem szégyeljük ezt a büszkeséget. Egy kicsit álszerénységnek hatott nekem, ahogyan Bicskei elvtárs beszélt az alakításáról, az előadásról és nem éreztem eléggé őszintének.