A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 181 =» Téri és Zen

the elvtársak nagyon jók a bordal-jelenetben. Itt mutatkozik meg legjobban Jágo célja. Hiányzik Othelloból a szeretet és a csalódás, amikor megkérdezi Cassiót : hogy tehettél ilyet, olyan emberben csalódtam ismét, aki számomra a hűség * és a tisztesség volt. NSgyon jó az első Jago-Othello jelenet. Kitűnően épiti fel ezt a jelenetet Téri elvtárs. Ahogyan Jago hagyja, hogy Othel lo huzza ki belőle azokat a vallomásokat, amiket ő látszólag nem akar megtenni. Nem fáj Othellónak eléggé, hogy Desdemonát szajhának nevezi. Nem tudom, hogy miért örül annak Othello, hogy Cassiot leváltatja. Ez ugyan szükséges, de nagyon fáj Othellonak. Nem értem, hogy Lodovico hogyan jöhet a házból/amikor érkezett, A szomorúfűz dal tetszik Desdemonánál a legjobban, és az utána következő Desdemona-Emilia jelenet, ahol a két-fajta nő, kétfajta világnézet ütközik össze kitűnően. Nagyon tetszik Jago intézkedése ott, amikor Rodrigo kardját előrántja, és 6 cselekszik Rodrigó helyett: kezébeadja az alkalmat. Nem tetszik, ahogyan Emilia észreveszi Desdemona halálát. Ezt elsietettnek érzem. Nem érződik Emilia részéről eléggé a családi dráma, a osalódás, amely ugyan ugy jellemző rá, mint Othellóra, nem csalódik eléggé férjében. Végül б is kiemeli a debreceni színészek kitűnő szövegmondását, ami nagyban hozz áj árult ahhoz, hogy az Othello előadásnak ilyen sikere legyen. BÁLINT GYÖRGY: Kedves debreceni Elvtársak, Kartársak ! Elsősorban megkö szönni szeretném Nektek azt, hogy bizonyos fokig utat mutattok nekünk a mi színházunk fejlődésének irányában. Elkövettük ugyanis azt a mulasztást, hogy klasszikust csak az év végén mertünk'bemutatni, - Molieret. Most látjuk, nem volt elegendő a célkitűzésűnk hogy lehetőleg csak az uj darabok felé fordulunk. A jövő esztendő ben ezen javitunk, mert a klasszikusok ápolása is segíteni fog bennünket abban, hogy a tiszta beszéd területén elkövetett oulasz tásunkat helyrepótoljuk. Tüzetesebben a rendezés kérdésével szeretnék foglalkozni. A Tűzkeresztség pécsi előadásával kapcsolatban én mondottam el, hogyha munkánkban a Sztaniszlavszkij módszer egy tételét túlzottan emeljük ki, akkor nagy bajokat okozunk a többiek rovására. Ott ugyanis az történt, hogy a szereplők tul sokat gondolkoztak a cselekvés, a beszéd előtt, és azáltal, a lassú tempó miatt, a ritmus elsorvadt és az előadás igy helyenként unalmassá vált. Ezzel ellentétben az Othellonál kitűnően használják a színészek és a rendezők a gondokozásnak és a cselekvésnek ezt az időbeli kapcsolatát. Ennek következtében nem sorvad el sehol a darab lüktetése, izgalma, jó feszültségek, jó fordulópontok fakad nak ebből.