A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878
- • , " о • • • ' ci Т) És most még egyet. Szeretném átadni itt, az Önök nyilvánossága előtt teljesmértékü elismerésémet mind a beszédért, mind a kitűnő maszkjáért Solti" elvtársnak, aki Brabantiot játszotta. Egyenesen megdöbbentő volt számomra, mert amikor megjelent az erkélyen, pontosan ugy nézett ki, mint Tisza István./Sérültség./ j Mégegyszer nagyon kérem az elvtársakat, hogy most;.' a vita során keritsenek arra is módothogy ka t áv-oktatással 'kapcsolatbarr mondják el bírálatukat és segítsenek mindannyiunknak ebben a munkában, mert mi a főiskolán bizonyos fokig kénytelen-kelletlen elszigetelt helyzetben vagyunk, azonban szeretnénk összeköttetésbe kerülni az egész vidéki szinész et minden néven nevezendő beszédproblémájával, de ezt az Önök támogatása, az Önök segítsége nélkül nem tudjuk neg csinálni. /Taps./ BICSKE KÁROLY : Tisztelt hatalmas és nemes Tanács, kegyesnek ismert bölcs parancsolóim! /Derültség./ ' 4 у Ezután a stilusos kezdőszavak után elmondja, hogy nagy zavarban van. A sok jóindulat nagyon meghatja. Kilenc .,-v 1 éve szinész, de ilyen komoly és épitő birálatot még nem kapott. Majd igy folytatja: Én az Othello szerepére ugy készültem fel, hogy magam elé tettem egy nevezetes mondást, amely körülbelül ugy szól-, hogy: az az ember, aki nem ismeri kora társadalmát, következésképpen elbukik. Ez Othellonak s tragédiája: nem ismerte a társadalmát, hiába volt a legnemesebb, legerényesebb ember, a körülötte lévő szemét elfojtotta, megölte őt. Szeretnék.most beszélni hibáimról, amelyek itt nagyon helyesen felvetődtek, és szeretném « ha lehetséges - ezeket a hibáimat megvédeni « -"art hözz-m tartoznak* - és talán nem is olyan súlyosak, Az első; С/г 1"'о kora. Rengeteg vita folyt és fog folyni arról, hogy az az Othello, akit én elkövettem, fiatal, vagy öreg. Én abból indultam ki* hogy Othello negyvenötéves, Desdemona tizennyolcéves, a korkülönbség huszonhét év: ez három generációnak megfelelő távolság. Gondolkozásban, élettapasztalatban, mindenben anynyira jelentős ez a korkülönbség, hogy két olyan ember, mint ezek, nem tudnak leülni és megbeszólni a dolgokat, amik - ha Othello hagyná - három mondattal elintéződnének és nem lenne tragédia. Szeretném alátámasztani, azt is, hogy miért játszottam negyvenötévesnek Othellot. Mi ugy. fogtuk fel, hogy Othello ereje teljében lévő, hatalmas, csodálatos tulajdenságokkal rendelkező őserő, aki azt az igen kiváló harcost, akit Jagonak hivunk, pillanatok alatt el tudná intézni, képes volna leugrani a vár fokáról, ha valakit nem; tud másképp megállapítani. Ez vezetett engem, s talán ezért ját szottam Othellot fiatalnak. És még egy: szerintem a tragédia sokkal nagyobb,ha Othello erőteljes, életerős, egészséges ember, mert ha egy kicsit már megöregedett valakivel történik mindez, az már inkább сзак sajnálatraméltó lenne, de nem tragédia.'