Hevesi Sándor: Elzevir; Q 8868

- 41 - * Andersen* A báró* Andersen: Jani: A báró: Andersen: A báró: Andersen: A báró: Andersen : A báró: Andersen: A báró: Andersen: A báró: I Andersen: A báró* Andersen: A báró* Andersen : A báró* Mindent meg fogok tenni, ami csak... /Az ajtó hirtelen megnyílik. Mind a ketten erőt vesznek magukon. A báró jött be, egészen kikelve magából./ /ingerült hangon/ Jó napot! /kissé csodálkozva/ Jó napot, báró ur. Visszajövök. Kezeit csókolom. /А báró felé./ Aláz'szolgája. /beleveti magát a hosszú pult jobboldalán álló székbe/ No, ezt igazán nem hitbem volna. Báró úrral is történt valami? /levelet huz ki a belső zsebéből/ Ma reggel ezt kaptam a bécsi Gilhofer és Kanschburg cégtől. Jó cég! /fogcsikorgatva/ Jó! Többi között ezt irják: /Olvas./ Le pâtissier français /А francia cukrász/ cimü hires Elzevirnek egy ritka szép példánya, biztos tudomásunk szerint - /szórói-szóra fordítom - biztos tudomásunk szerint Andersen János urnái van Budapesten, aki nyolc héttel ezelőtt jutott hozzá egy boroszlói magánkönyvtárból. /Két kezét ölébe ejtve, merőn néz Andersenre./ Jól vannak értesülve. Remélem, tudja, hogy ezt az Elzevirt én már megvettem. A bankom holnap kifizeti az árát. Sajnálom, báró ur, de az az Elzevir nem eladó. /nagyot nyel/ Nem eladó? Nem. Igazán sajnálom. Megtartja magának? Nem adhatom el. Igazán furcsa!... De legalább látni szeretném... Csak meg akarom tapintani. Mutassa meg, kérem. Szívesen, ha lesz mód rá, - de most nem lehet. Megmutatni sem akarja? Nincs itt a boltban. Hát hol van?