Dr. Hevesi Sándor: Bulyovszky Lilla; Q 6013

- 31 ­ihatol, Sei tere-vizet, ..epaal, hamburgi , vagy badeni ásvány­vizet, de ha francia vagy, sohase tg/él tejos kávét. Kern akarcir azt állítani, hogy Franciaországban > jó a tejes kévé, de annyi bizonyos, hegy Franci aországot kivéve, de legkivált Német orsMgbesn 1 hatatlanul rossz a Quiőrraintol kezdve Bécsig egyre rosszabb less. ember síig hinné, hogy ennek az egyszerűen > hangzó kérdésnek Mért isznak a franciák általában rossz » .Er kávét," - mélyreható politikai okol vernek. Pedig ez igy van.» A kávé első behozatalától kezdve a szárazföldi > vámrendszer életbeléptetéséig, vagyis 1600-tól 1809-ig jó kávét ittak. 1809-ben a övikor fönt ja. nyolc frankba került s ennek a körülménynek köszönhetjük a répacukrot. 1.80 9-ben a kávé fontja tiz frank volt, s ennek a magas érnak köszön­hetjük a cikóriát. A répacukornak még megbocsátok. Mint vadászember nem bánom, ha búzaaratás, zabkaszálás, lóherebehordás után három-négy .hold. répafoldr© bukkanok, bár minden pillanatban az a veszély fenyeget, hogy kificamítom, a lábamat; de hét a foglyok itt pihennek legezivesebben s a nyulak le hozódnak ide. Azonkívül egy tál répa - hamuban forgatva a nem kemen­cében - s huszonnégy óráig ecetbe fneri német ecetbeft áztat­va nem ia rossz óeeme&é• Hanem a cikória! helyik alvilági ister» követel­te meg ezt az áldozatot? '/alaki, a ki a császárságnak akart hízelegni, kijelentette, ho*y: a cikória egészséges". W Hihetetlen, mi mindenre lehet- rávenni a franciá­kat ezzel a szóval, hogy egészséges". n Azt mondják a franciáról, hogy 5 a világ legel­mésebb nemzete, ón inkább azt mondanám róla, hogy-a legkönnyen­hivőbb. A szakácsnők aztán gonoszul vieezaélrek ezzel az "egészséges" szóval, a melynek fedözete mellett minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom