Zsákutca; Q 5955

ZÉUSJ./.t in?!... Én szégyeljem irgain? fiiért?... Hát tehetek én. ról. , hoj ... /Kiáltva/ Ha valakinek itt szégyelnie kell magát, hát az biztosan nem ón vagyok! G BOR: Zsuzsa, elég lesz! Nem egyedül vagy! Kissé tul szemtelen vagy, fiacskám! Majd gondoskodom róla, hogy összezsugorodjék ez a nagy fene önérzeted! ZSUZSA: ;,dért, miért? Hát b ntottara én valakit? Hát folyton esek velem Vai haj? Hindenért én kapok ki, mindig engem szapultok. /Sirvafak&d/ Arról, hogy benneteket hánt a lelkiismeret, én igazán nem tehetek! /Berohan a házba/ 21. jelenet . /Gábor, Olga, Zozó / ZOZÓ: /Csöndesen/ Azt hiszem, rost kissé valóban igázta ; trlr.no.' volt; tok vele ; ize- .ben. G BOR: '/Tölt/ Micsoda? Tán már neked is fejedbe szállt a gyerek-Önérzet? dzemtelen süldőlány! Azt hiszi, körülötte forog az egész világ! Jaj, Istenem, csak az ő mimózalelkét valaki meg ne bántsa! /Iszik/ ZOZÓ: /Egy pillanatra ajkához érinti a poharat/ Igazad van... semmi kösáfc az yeitek' ez.., De ->.i lesz a sakkal? G BOR: Olga, légy szives, hozd ki e sakkot! OLGA: Ide?... Kissen már sötétedik! y G BOR: Igaz. Gyere, Zozó, bemegyünk a szobába!... Olgi, gyújtsd meg a villanyt! OLGA: Várjatok egy kicsit! /Bűnbánóan/ Azt hiszem, tényleg ig zságtalan voltam Zsuzsához. Bemegyek és kiengesztelem... Drága, aranyos, bolond Zsuzsára!... Pedig olyan aranyos, jó gyerek! 'egszekad a szivem érte! /Beszalad a házba/ 22. jelenet . /Gábor,Zozó/