Sárkányok; Q 5954

- 15 ­Zoltai: Péter: Zoltai ; Péter: Zoltai : Péter : Zoltai : Péter : Zoltai : Péter : Zoltai : Péter: Zoltai : 0, igen, Csák egy kis összekoccanás, múló hatású, tudod, ki akartam alakítani egy eláenkezo irányú erőteret, de az­tán kiderült, hogy a regi még túlságosan erős, így nem lett belőle semmi, maradt а régi mező.., /Hangot vélt/ És (Jutka? /Lehull róla felvett modora, fájdalmas arccal néz Péterre, hangja megtörik, feje lehanyatlik,/ Qt sajnálom. Soha nem fogom tudni elfelejteni. /Magához tér/. De azért örülök ia Egy kicsit ... feiszabadultam. Eszembe jut egy mese az óriásról, akit egy gonosz tündér megbabonáz és elveszti az erejét. valami efféle, és A ME SÍ ilyen Igen, tudom. Aztán jön a jó tündér, végy vula visszacsinálja a varázslatot. Ne г barátocskám, ez a mese egy régi világot tükröz, ma már nem érvényesülnek tisztán, ilyen egyszerűen az erővonalak. Zolikám, nem is tudou elhinni, hogy feladtad. Hiszen olyan erős voltál, küzdöttél, soha nem alkudtál meg egy pillanat­ra sen.. /Egészen feldühödik/ Eros voltam? Erős voltam a kutyaiste­nit I /Odacsapja a pohár alját az asztalhoz/ Igen. /Egy kis szünetet tart, aztán szinte teljesen józanul:/ Eros voltam. /Felemeli a hangját/ Azért vagyok itt! Erted? Mert егоa vagyok, H^ gyenge lettem volna, most én is ott ülnék valamelyik íróasztal mögött és fupofávul csinálnám azt az undorít^ bohóckodást, beéllnék én is a sorba, hogy egyformára tapossanak az évek, talán még az alakom is az iben sast borsódzik a -Ш . , _„azad van, ezért voltam егоз. Na de, csak ugy hagytad, hogy félretoljanak? Csak ugy hagytam! Hát persze, mert nem akartam, hogy el­tapossanak, mint egy svábbogarat! Mit tudok ón csinálni ellenük, mondd meg őszintén? Olyan, mintha szitával akar­nád a szelet megállítani. így legalább magamat sikerült megmentenem. De hát ezt пзш teheted! Nem lehet, hogy igy végezd! /Gúnyosan felnevet/ Szerencsére ezt még tehetem! És ez igy jő neked? Mondtuu «ár, hogy ne nyafogj! Képzeld, jó. Meg vagyok elé­§ edve. Furcsa, mi? Pedig igy van. Nem a bor beszél belőlem еш hiszed? Miért* mi jutott nekem eddig az életbei? Ki­véve egy rövid idoszakot,.. Nem sokkal több a se «minél. Csak küzdelem és küzdelem. Ezt te tudod a legjobban. Es mi várt volna rám ezután az életből? Nos, vagy további küzdelem, amely kilátástalan, - vagy belepés a forma-le1­küek szektájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom