Útvesztőben; Q 5953

- 33 l.kép _ III, felvonás / Hall Szántóéknál, Bea születésnapján. Zene szól, fiatal fiuk és lányok tvisztelnek. Mások bűfféasztslnál állnak, isznak. Nevetés, jókedv tölti be a helyiséget, Be

a egy fiatalemberrel füffénél áll, mosolytalan, unott. Koccintanak, isznak/ Tarnai Éva

: /Karcsú, francia tipusu szép lány, -jóval idősebbnek tapasztaltabbnak latszik-Beánál^ balkézfelől sietve Beát keresi s amikor megpillantja odasiet hozzá/ Bea: Éva: Bea: Éva: Bea: Bea: Éva: Tamás: Bea: Tamas: Bea: Tamás: Bea: Tamás: Bea: Tamás : Gyere csak egy pillanatra BeaJ Valami érdekeset akarok neked mondani, /lassan leteszi a poharat s minden érdeklődés nélkül követi Évat az előtérbe/ /izgatottan/ Te, tudod ki van itt? A Tamas! /homlokát rancolva/ Milyen Tamas?' /türelmetlenül/ áh, hat a nagybatyad, Széky Tamas., tudod, akivel anyükad disszidálni aKart 36ban. Pszt, nex olyan hangosan, te bolond! /lelkesen/ Most jött haza pár órája. Californiában volt utoljára, de bebarangolta a fél világot. Csuda dolgokat mesélt a mamádnak. És micsoda klassz szerelés van rajta! Haláli jóképű tag. Ide mert jönni azok után? Volt képe hozzá? Oh, hogy gyűlölöm azt az alakot. Hogy lehet ilyen klassz srácot gyűlölni? Hisz ez arra termett, hogy szeressék és szeressen. /jön baloldali ajtón át. Nagyon elegáns, biztos fellépésű. Mikor észreveszi Beat, egyenesen felé jön és mosolyogva meghajol előtte. Gershwin: Summertimes-ét játszák éppen/ Szabad Bcacska? Bgyenesen Friscóból jöttem, hogy táncolhassak veled. /először gyűlölettel néz a férfire, majd annak kedves mosolya láthatólag lefeeyverzi kissé és bar vonakodva, de táncolni Kezd vele. Tamas merően nézi/ Hogy megváltoztál Bea! mikor elmentem riadt, 9 éves kislány voltai. Most pedig.... /keserűen közbevág/...most pedig " A lélek émelyeg, árvaság kinozza! и /nem akarja megérteni az idézet élét, kedvesen/ Verlaine? Kicsit korainak tartom. S miért tetszelegsz magadnak a nagy leverő, oktalan szomorúság pózában, ha szabad kérdeznem? Amikor fiatal vagy, egészséges és nagyon szép? /türelmetlenül legyint/ Ugyan! Azért fitymálod le kincseidet, mert nem ismered az életet. Miért félsz megismerni, mondd Bea? Honnan veszed ezt? Én nem félek.... Dehogynem. Talán magad sem tudod. Az"az oktalan szomorúság" földre huz. Fiatal vagy, hol varinak hát szarnyai, melyekkel felrepülhetsz a mog a fiatal

sag földről, vegtelen magassagoa, Ikarusz? / • / • egeszen a napig, лг