Panneau; Q 5949

\ - 36 Eszter: /Bejön az üres szobába és rendezgetni kezd/ Salamon: Kérlek, Dávid elvtárs, akkor mégis, mikor lesz benne az í x újságban? Dávid: Természetesen majd valakit föl fogok kérni, egy műértőt, én magam nem vállalkozhatom minden cikk megirására és majd meglát, juk... hát ebben maradunk... Eszter: Óh, Dávid elvtárs! Elért nem mindjárt Mózes. Dávid: Nevetni fog. Mózes vagyok. Dávid Mózes, Eszter: Akkor mindjárt modellt iilhet a férjemnek, mert 5 most Mózes alakjával birkózik. Foglaljon helyet. Ide talán, vagy ide? Attila szivem, hol lenne neked a legjobb? Salamon: Természetesen itt. Foglalj itt helyet Dávid elvtárs. Eszter főznél egy feketét? Eszter: Hogyne, nagyon szívesen./kibilleg/ Dávid: Boldog lehetsz Attila, Eszter...még a neve is művésznév. Eszter. Hol ismerkedtetek meg kérlek? Pesten? Attila: Beugrott hozzám az ablakon. Dávid: Nagyon jó. Asszonyom, jó, hogy jön. Épp most kérdeztem a férjét, hol ismerkedett meg magával? Eszter: És mit mondott? Dávid: Hogy beugrott hozzá az ablakon. Ha én hozzám is beugrana egyszer egy tündér. Hát ezt meg kell Írnom. Ez nagyon jó. Ötletnek se rossz. Majd máskor magukhoz jövök felüdülni, meg ötletekért. Eszter: Átfogtam a lábait, igy ni, és azt kérdeztem? Utálod az apádat? Dávid: Miért? Eszter: Eíert olyan puskaporos a hangulat ha együtt vagytok. Fogd csak meg a homlokom... itt kezdődik az arcom, kétoldalt van a két karom s ha becsukom a szemem, csak téged látlak. Egyedül csak téged...