Derékig földbe ásva; Q 5942

- 66 Angéla : Máté : Anne : Angela : Orbán: Angéla Anna : Te is az vagy : boldogtalan.•• bol-dog.•.telan,•• /Ezt már gyilkos indulat./ Elég. /Utolsó pillanatban mégis megszólal Arma. Közéjük áll. Illemtudó./ Anyám. Édesanyám, le^yenszives, megjött a fia. /Ahogy Máté szorítása lazul, rögtön kitépi magát s egyetlen menekülő lendülettel borul ürbá nra •/ Segits meg, segíts meg...kisfiam. /Csend van./ Meleg a kezed, ez arcod is, t s a homlokod is meleg... Anyám, enyCcskám... /Benne is oszlani kezd már a halálfélelem./ Épp oly ártatlan vagy bűneinkben, s távolról jöttél, amint szültelek. /Elönti az öröm./ Örvendezzetek! Gyűljetek körém népek! Vissz© adte a folyó ez én kis emberem. Aki non hiizi, nézzen a szemébe... /Angélával egy időben Mátéhoz menekült. Csendesen./ 0 még nem tudja, amit én tudok: béke,..béke..•