Az örökség; Q 5940

- 39 - ­becsületes, tisztességes ember? Mond, mert nem tudsz meg­változni? P TER — szinte Hardiné szá dba kiabál — Hogy maga milyen förtelmesen kiostilü ember! Hát hülyének néz engem! Méghogy dolgozni! Aid. marha az csak dolgozzon!... legalább helyet tea is dolgozik. HARDINÉ — szikrázik a dühtol — Hát te nem tudsz megváltozni, nem tudsz becsületes ember lenni, tisztességes életet élni?! így akarod leélni az életedet? PÉTER Ugyan kérem! Manapság becsületességből nem lehet megélni, hi yje el ós jo lia tőlem tudja. A múltban is, akárcsak ma azok élnek meg, akik lopnál:, rabolnak! — kis szünet — Most mért néz rám ilyen féktelen undorral? Tán nincs igazam? Mi kisemberek kic ifc lopunk, a nagy kutyák, meg egyre többet, egyre merészebben... HARDINÉ — roppant indulattal, látszik, nehezen türtőzteti magát — Сзак az ilyen ós hozzád hasonló elvetemült, elfaj­zott gazember börtöntöltelékek gondolkodnak élnek ugy ahogyan te! Csal: az ilyenek lopnak, rabolnak egyre gátlástalanabbul. Becsületes ebbernek nincs szüksége... PÉTER — köz ovág — Но, nekem aztán no magyarázzon! T dja kik voltak a cellatársaia most legutóbb? Többek között egy főkönyvelő, egy jogtanácsos ós egy vállalati igazgató! És m^rt kerültek a sitibe? Sikkasztás miatt? És mért sikítottak he? Mert a becsületes munkából nem lehet megélni azért! Na, kell ennél több bizonyitók? És egy biztost a káderdülőben luxusvilla, Balatonon nyaraló, plusz egy kôjlak a portékák­nak na és persze a nélkülözhetetlen kocsi, — megvetően — Na, ehhez mit szól he? Semmit... Mert nem tud... Hallgat, akár a sült keszeg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom