Az örökség; Q 5940

- 4o JUDIT — felháborodva — Péter! Hogy mersz igy beszelni! PÉTER Ugyan! Nekem aztán senki ne jöjjön a süket dumujávai! Nem szent evangéliumot tanultunk a sitiben... ebbeb nyugodtak lehettek! — szünet — No és, mi van akkor, ha valaki ül?! Semoii. Leüli azt a pár évet és fütyül a világra, az alkotmányra. — szünet — És móghogy a becsületes munkai... abból lehet megélni!... Hazugság az egész, akárcsak az aegész kurva világ! — gúnyos — Es még maga altar nekem erkölcsi prédikációt tartani, hogy nem dolgozom!? -- félelmetesen röhög — Ha bolond lennék! A ma amfajta kis prosztó példaképe az ilyen, és ehhez hasonló nagymenők, akik nem nyolc-t zezer forinttal kezdik mint én, hanem százezrekkel! Es nekik van igazuks lopjanak, raboljanak, ahol csak tudnak. — Juditra néz — Mert pajtikám, csak igy lehet tisztességesen élni. Másképp nem lehet zöldágra vergődni..• M.mt sok hülye, egész életen keresztül spórol, gürcöl, hogy le ;yen egy kis bungallója, vagy odúja, s mire megszerzi» kampec! Me.iet a sárga homokba.•• Hát ezért? — kis szűnt Ez pajtikám csak az emeletes marháknak való! Szenet HARDINÉ Néked viszont és a hozzád hasonló elfajzott állatoknak pedig a bitófa.•• akik nem tudnak, nem is к akarnak becsületes emberként élni ős akik nem akarnak beleilleszkedni a társadalomba! PÉTER — röhög — Méghogy a társadalom? Tudja mit! társadal m ide, társadalom oda ón csak maradok magamnak meg a cimboráknak. Engem ebben a hervadt, lelombozott letben csupán három tényező érdekeli a pénz -, de aztán az minden mennyiségben -, a nő, az ital. Ez utóbbival együtt teimészetesen a cimborák!