Szép ajándék; Q 5929

- 43 ­élek?l Ki fogja fel folyton a rám is küldött halált? Ajándék az életem rengeteg halottól... köszönöm..» köszönöm... köszönöm... - s, hogy mivégre? - figyel­nem kell..• Kislány: /nem másról beszél, ugyanazt folytatja, ujjai a bil­lentyüsoron/ Ha tudnám az átmeneteket, tudnám a zenét. Araint a vizből jég lesz, s a jégből viz, a vizből pá­ra,..Amint az égő fa meleggé változik«., ha "jelen lehetnék", amint a buzaszem kicsírázik, szára növek­szik, levelet hajt s kalászában helyet foglalnak az szemek - értenem akkor a zenét. Ha ez egyenletesen él volna osztva szivemben, fejemben, aláfuthatna mind az ujjaim mozgásába és - akkor! /csönd/ Xgy van? Fiu: /teljes bizonyosaággal/ így. Kislány: Gondoltam. Fiu: /csönd után, más hangon/ Mondhatok egy nagyot? Kislány: Mondd! Fiu: Mindig akkor vagy a legszebb, /legkedvesebb, mikor éppen látlak.így jön ki a lépés. így aztán mindig el­maradsz magad mögött, /pici nevetéssel beáll a halkuló búcsúzás s fölemelt tenyerükkel aprón, játékosan és alig - megérintik egymást/ Kislány: is egyedü l sem lehet az ember - csak az emberek kö­zött. /el/ Fiu: A szigetet magamban hordom. / el/ Jogász: /csönd után, jön/.., ugy tünt előttem hirtelen, hogy varázskörben állsz magad Is. Ki s lányVMindny á j en. Jogász: /örömmel/ Télán én is. Kislány: Hátha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom