Szép ajándék; Q 5929

- 44 Jogász: /csönd/ Amit te keresel, az nincs meg egy emberben. Kislány: /csend/ Figyelek, Jogász: El van osztva. Ide szólsz és onnan kapod a választ,,. amonnan szólítanak, de füled kötve emide.., ^ernmi nem 1 elég édes, ami keserű, s ami könr^ ü, az tul súlyos,.. Kislány:.Ami finom, nem elég durva... Jogász: /más hangon, hosszú közhelybe fog/Nézd... te tudod, hogy én nyitott szemmel járom a világot... Kislány: ö

Zerencsás utat... Jogász: /zavartan, majd rajtakapottén ós felszabadulva nevet, el./ Köszönöm, köszönöm. Kislány: / mosolyogva nézett a Jogász után; érzi, amikor a Mérnök bejön, és lassan arrafordul./ Mérnök: Csak néztelek,., néztelek, mig mi az okosságainkat mondtuk itt. /сsönd/.Tudom, hogy nem mégy el tőlünk... s nemcsak miattuk, miattam is. Nem is tudsz elmenni... Kislány: Nem is akarok. Mérnök: /csönd/ Amit te keresel, ez nincs meg csak egy emberben - mint olyanban - bocsánat./szinte magának/ Minden emberben meg van talán titokban.,• a alkalomra vár, hogy kitörjön, vagy lassan, szívósan öszszeállva előfejlődják - miket b-szélek... - vagy fölvillan itt-ott égy embe

r, s riadtan szürkül vissza a burkaiba./csönd, a polcok előtt: a tervek, rajzok kötegeire/ A munkám... minden, amit akerftk, amire kószü161

c, . hát nem a* emberért?/oaönd/ Kislány: Ose* mondd, ces* mondd. /halKulva erdsOdi*/ «» terjed az ember? Mérnök: / haJ.KUJ.vfc«