Kancsal istenek; Q 5909

15 IBOLYA! Szóval «•• csak ... csak te vallottál másképp a bíróságon ? BÁLINT« Eat vallottam én is. IBOLYA« Az igazat 7 BÁLINT« Az igazat. IBOLYA /felugrik/» Tehát nem volt hamis a vallomás 7 Som a tiéd, sem Istvánó ? Б

/.LINT« Istváné nem. IBOLYA« Akkor a tiéd sem lehetett! Ne őrjits meg ezekkel a képtelenségekkel! Ha ketten - egyformán - ugyanazt vallják, iát akkor ... /megdöbben Bálint eltorzult arcától/ fetem értem. Hisz te magad mondod, hogy semmi különbség sincs a kettőtök vallomása között. BÁLINT* De! De! De! Óriási különbség van a kettőnk vallomása között. IBOLYA« Beszélj világosan! Könyörgöm, b szélj végre világosan! BÁLjNT /maga elé mered/« Amit István vallott - azt ő látta, hallotta, átélte. IBOLYA» És arait te vallottál ? BÁLINT« Nem láttam« Nem hallottam. Ne® éltem át. IBOLYA /hangtalan elképedéssel mered Bálintra/ BÁLINT /dühös gúnnyal/« Most legalább érted* Hogy mi a különbség a kettőnk vallomása között. IBOLYA» Ostobaság. Ne akarj ilyesmit elhitetni velem. Hiszen ott voltál. Ott voltál a parkban. BÁLINT /flegmatikusán/« Hogyne. Ott voltam. IBOLYA« És nem is mentél el ? Később sem Ugye 7 /könyörögve/ Nem mentél el 1 BÁLINT /erőltetett kedélyeskedéssel/« Menni 7 Dehogy mentem! Nem ón! - Osontam. Surrantam* Bújtam. IBOLYA» Mit csináltál ? BÁLINT» fújtam. Igenis bújtam, /vége a tettetett fölényeskedésnek, kitör belőle minden keserűség/ Nem tetszik 7 Hát akkor is igy volt.. Elbújtam nyomorult, gyéVsjmódon, elbujt ja egy védett kapualjba. Hafytam* hogy István egyedül menjen neki annak a hordának. Tudtam, hogy veszélyben az élete, de hagytam. Aljas voltam, hitvány voltam, de nem tehettem másképp. Értsd meg, nem tehettem másképp! Én nem va^ok olyan erős és ügyes és kisportolt, mint István. Én nem vagyok olyan fennkölt ós nemes és magasztos emberbarát, mint István. Én csak én va yok. Durva és földhöz tapadó, éo nem a nagyszerű gondolatokat tisztelem, hanem az eleven életet. —