Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

13 KRISZTUS Istenségétől magára hagyottan, emberi természetével megriadtan áll szemben a Pokol teljes erejével. Uenekülni akar a magánytél. A barlang nyilasához rohan segítséget keresve. A Sátán trónjára nézve azonban a rémülettől megdermedten torpan vissza. Önkénytelenül is szemei elé kapja kezeit, hggy ne lássa a félelmetes Ellenséget. Nehezen lihegve nyögi : - A Sátán! SÁTÁN gúnyosan hajtja meg fejét Krisztus felé trónusáréi. Látható kárörvendezós tükröződik arcáról, hogy az Isten Fia felismerte őt, az Úsláhadót. S az első pillanattól kezdve tudják mindketten, hogy ez a leszámolás órája. Megkezdődött az óletre-halálra menő, legnagyobb világtörténelmi párviadal. - Az vagyok! A Világ Fe/edélme! Te neveztél el igy engem! Én vagyok itt újra! A Kisértő, akit három évvel ezelőtt oly büszkén ráztál le magadról... De most nem űzhetsz el! Többé nem szabadulsz meg telein! Innen nincs menekülés! Én az örök Útonálló, minden utat elzárta? élőled. Mert ez az ón legnagyobb gyönyörűségem: az útonállás! A Világ megrablója vagyok! Még aTe égi világodat is megraboltam! Kifosztom kéjgyiIkosként minden teremtményedet! így végzek Veled is! Már be vagy keritve, mint egy siralomházi lator! És én eljöttem utolsó órádra, hogy megvigasztaljalak! Csúfondáros gunykacajba tör ki. Vele kacag az egész Ördögkórus. A Sárkány gyomrából ördögfiókák ugrálnak elő. Körültáncolják Krisztus barlangját. Uk éneklik a szopránt. Sátán a basszus szólót s egyben karmesterként dirigálja az eégyx egész kart trónusáról felállva: ÖRDÖGK0RU8 KACAGÓDALAS SÁTÁN: BARITON: ALT: SZOPRÁN: SÁTÁN: EGESZ KAR: SÁTÁN: EGÉSZ KAR: SÁTÁN: EGÉSZ KAR: Hahaha! Hahaha! Hahaha! Hahaha! Hehehe! Hehehe! Hehehe! Hehehe! Hihihi! Hihihi! Hihihi! Hihihi! Hi j j aj a ! Huj jaj a! Hijjaja! Huj jaj a! Kit az ördög megfog utolsó óráján, Jaj annak, jaj annak, a Pokol rabláncan! Akik égnek titkos szenvedély tüzében, Égni fognak örök, tüzes kemencékben! Jaj, jaj, jaj! Jaj, jaj, jaj/ Ott nincs végső Csak kinos gyötrés a fogcsikorgatója ! Bukj hát alá te is nagy lángtengerünkbe, Ez égessen, süssön, ne örök Nap tüzel Égessen, égessen a Pokolnak tüze, Melynek nincs nappala, csak örökös éje! Hahaha! HAhaha! Hahaha! Hahahal Hehehe! Hehehe! Hehehe! Hehehe! Hihihi! Hihihi! Hihihi! Hihihi! Hijjaja! Hujjaja! H^aja! Hajjaja! óra! KRISZTUS szivéből feltör a kétségbeesett kiáltás az Ég felé: -Atyám! SÁTÁN megtántorodik az Atya nevének hallatára. Lerogy a trónusára. ÖRDÖGÖK reszketve húzódnak ájsátánhoz. Vonaglanak szükölve-vonitva a földön.