Tündöklő jellem; Q 5907

Imre /határozottan/: De nines is erre szükség, mert pontosan t"áom, hogy mit fogok tenni. Ajánlanám, hogy fejezzük be ezt a témát. Börcsök: Helyes, beszéljünk másról. Mondja csak, Magdus, milyen szakos tanár с maga férje? Tcthné: Matematika-fizika. Börcsök: Akkor jól emlékeztem. Nézze, egy korrepetitorra lenne szükségem a lányom mellé. Kissé gyengén ó.ll matematikából a kis haszontalan, pedig Jövőre érettségizik. Azt mondják, я harmadikos anyag a legnehezebb. Mit gondol, elvállalja a férje? Sóthné: Majd megkérdezem töle. Szedmák /bejön, az elfoglalt embert játszva meg/: Jó reggelt, kartársak! Mi újság, hogy vagyunk? /Téthnéhoz/ Utánanézett a KOM-nél? Tóthné: Igen, elintézték. w о Szedmák: Helyes, egy negyedóra múlva jöjjön be referálni. /Kunságihoz/ A Szigetelőanyaggyár reklamál, de ez nem ér minket váratlanul, igaz? Hehehe! о Kunsági /lojálisHn/_|_ De nem ám, mert pro primo... Szedmák /félbeszakitja

/X Ugy egy éra m^lva légy szives, fáradj be hozzám aztán majd megadjuk a választ. /Börcsökhöz/ Mi van, öreg harcos? Meddig maradtatok? о w Börcsök: Csak egy szolidan - tudod. Szedmák: Tudom, hogyne tudnám: szolidan - mint általában. /Harsogva fölnevet/ Csak azt szeretem benned, hogy olyan kipihent vagy, mint egy köszönőemter. Börcsök: Egy beosztottnak ügyelnie kell az ilyesmire. /Kacsint,/ Szedmák: Ha Jő... /Továbbmegy, Imréhez futólag/ Ha, hogy állunk

9 Van valami uj

ság? Imre: Van. /Mindenki fülfigyei/ Szedmák /megáll, feszülten/: És pedig? Imre /előveszi az iratokat/: Tessék: a pantoplex akták. w к» Szedmák /jóindulata mosollyal átveszi/: Ha látod, barátom. Tanulság: az ember sohasem lehet százszázalékosan biztos a dolgában. így van? Imre: így van. Szedmák: Örülök, hogy ebben egyetértünk. /Kimegy/ Kunsági: Hát ez mi volt? Imre: Semmi különös: megtaláltam az iratokat.