Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 32 II. felvonás. I

. jelenet. / Szin, mint az első felvonásban, csak a kandalló melletti ket magastámláju karosszék fordul befelé, a tüz felé./ / Másnap este/ / Ferenc és az öreg inas/ Ferenc* /az asztal mellett ül, a nézőtér felé profilban, frakkot visel. Szórakozottan játszik az asztalon lévő őrdögszarvakkal./ Kelemen* /virágokat rendez a vázában, végignéz még egyszer a kandalló előtti asztalkán, amelyen italok es poharak sorakoznak. Megeyujtja a gyertyákat. Sóhajt./ Ferenc: Mi bájtja, öreg Kelemen? Kelemen: /habozik, majd csendesen/ Megváltozott a világ, uram. Ferenc: Öregszünk. Kelemen: /újra sóhajt/ Még ha csak ennyi lenne az egész. Fer ne: Mi lehet rosszabb az Öregségnél? Kelemen: Ha nincs béke ев szeretet a házban. Ha nincsen béke és szeretet. Ferenc: B

Pszéljen nyugodtan, Kelemen. Mi már régi barátok vagyunk. Kelemen: Doktor ur már akkor járt hozzánk, amikor Mária kisasszony meg ilyen kicsi volt, /mutatja a kezével/ »rnyekocekának hivtuk, mert mindig az apja nyomában járt. Ferenc: Régen volt.