Az őszinteség éjszakája; Q 5900

Máriát Joannes : Mária: Joannes : Mária: Joannes : Mária: Mária : Joannes : Mária: Joanne s : Mária: Joannes : Meghaltál. Azt mondt ák nekem, hogy elfeledtél... ^s meghaltál. Ragen. Elhitted? Nem hittem el. Mindenfelé kerestelek a világban. Azt mondtam neked, hogy visszatérek. Nem hittel nekem? Hittem. Szerettei és szerettelek, erezned kellett, hogy visszatérek, ereztem. Tudtam. Vártalak. /Joannes belép a szobába, Mária és közte alig ket lépés/ Hogy jöttél át a behavazott hegyeken, nem látszanak az ösvények es utak, tertünk zárvafc hogyan jöttél át a kapun, a kertfalon és nem ugattak a kutyák? /halkan, titokzato san/ Jöttem, mint árny, surrantam hangtalan, nem ösvenyeken jártam, a légben szálltam, nem voltam más, mint puszta vágy, láthatatlan mult. •. /varázslatban/ feledhetetlen mult... /inkább megállapitja, mint kérdezi/ Emlékszel Minden szavadra. Azt mondtad, amikor búcsúztál: » /ugy mondják kábulatban, álomban, mint reg elhangzott dalt/ "Most elmegyek és megtanulom minden emberi nyelvnek szép